Kőszeg és környéke

2025. november 13-15.

Ahogy elterveztük, akképpen megcselekedtük. Eljutottunk az Őrségi túra folytatásaként Kőszegre.

Ez a városka közelebb fekszik, mint Őriszentpéter, valamint látnivalóban is gazdagabb, így volt alkalmunk a várat aznap meglátogatni. A kiállítás igazi csemege. Végig olvastunk, megnéztünk mindent a „pincétől a padlásig”. Ez egy nagyon színvonalasan összeállított múzeum. Mivel már sötétedett erősen az esti fényben élveztük a patinás városkát. Egy kellemes helyen megvacsoráztunk. A szállásunk a várral szemben volt, így a központból minden felé viszonylag közel voltunk.

Másnap Velemből indultunk gyalogosan Írottköre, onnan be Kőszegre. Velem Vas vármegyei község Kőszegtől 6-7 km re. A település országosan elsősorban a gesztenyéről híres, de van működő vízimalma, borospincéi, alkotóháza, kápolnája is, melyek mind megérnek egy kirándulást. A település az Írottkő Natúrpark része, így a túránkat is itt kezdtük meg miután a nevezetességeket:

- Hősök kapuja

- Szent Korona őrzőhelye (1944.dec.29 és 1945. márc.19)

- Mini kilátó

- Bronzkori ház

- egyéb történelmi jelentőségű hely, láttuk.

A TÚRA első 5kmre erősen emelkedett. Patakkal, forrással övezve jutottunk ebédidőre az Írottkői kilátóhoz. Itt rajtunk kívül Osztrák biciklisták, egyéb turisták is voltak. A kilátóból most nem lehetett olyan messzire ellátni, mint tiszta időben, de azért élveztük azt is, hogy nem esőben kellett kirándulni. Délutánra pedig a napocska is kissé megmutatta magát. Kőszeg felé már lankásabb volt az út és több épített látnivaló. Ezek közül csak néhányat emelek ki, mint pl. sziklaforrás, ördögtányér szikla, Trianon kereszt. Olyan szerencsések voltunk, hogy érzéssel választva a szikla forrás után a további útvonalat (ez ugyan kicsit hosszabb utat eredményezett - összesen 25 km lett a 20 km helyett- ) eljutottunk az Ördög- árokhoz. Az árokban végig botorkáltunk, mert már erősen szürkület volt. A sziklák és a köves aljzat valamint a szürkületi fények emlékezetessé teszik ezt a szakaszt. Nappal nem biztos, hogy végig tudtunk volna menni tudatosan keresve ezt a helyett. Kissé elfáradva, de lelkileg feltöltődve értünk 17 óra után vissza Kőszegre a szállásunkra. Közös vacsora és finom nedűk ivása közben jót beszélgettünk még lefekvés előtt.

Másnap eljutottunk a piacra, a Kálvária templom- Szent korona bunker, csónakázó tóhoz is. Gyönyörű őszi nap volt. Az ebédünket a Bécsi Kapu étteremben fogyasztottuk el (jó áron kaptunk ízletes menüt).

A szállásunkat elhagyva a buszpályaudvarra mentünk és érzékeny búcsút véve a várostól elkezdtük a hazautazást. Az út most sem volt rövid. Így römiztünk, hogy gyorsabban teljen az idő az utazás alatt. 18 óra után értünk haza.

A Kőszegi út olyan élménydús volt és kikapcsolódás, hogy elhatároztuk ide még visszamegyünk gyerekestül, unokástól.

Áldás kísérje addig is az utunkat!

Lejegyezte: Huzella Ildikó, Kassai Kálmán, Schönek Tamás, Vince Gabriella

Az Örség történelmi és szakrális rejtelmei

2025. október 22-25.

Hosszú vonatozás és busszal haladás után elérkeztünk a szállásunkra Őriszentpéterre szerda délután. Egy kisunoka is volt velünk (13 évesen) kihasználva az éppen elkezdődő őszi szünetet.

Őriszentpéter lett a bázisunk. Innen csillagtúraszerűen sikerült – Bajánsenye, Kercaszomor, Szomoróc,-Velemérig, - Szalafő és környéke, - Nagyrákos szépségeit gyalogosan bejárni.

Megérkezésünk után rögtön megismerkedtünk a hely nevezetességeivel. Nyitott, barátságos helyi emberekkel tudtunk beszélgetni még a sötétedés beállta elött. Itt még élő a múltunk, ami a terület egységeinek nevében is megmutatkozik. Pl. Kovácsszer, Templomszer, Városszer stb. A településen található Árpádházi templom mély benyomást tett ránk. A temetőkertben is megőrizték a korabeli épületeket (kápolnát, ravatalozót). A házak körül gyümölcsösök (ősi alma, körte stb. fajok.). A füge még a másodéréstől rogyadozott átjártunkkor. Az itt élők minimum fél hektáron termelnek. Ahogy megfigyeltük, a gazdálkodás mellett a túrizmusból élnek, illetve ezzel tudják kiegészíteni a jövedelmüket. Azt láttuk (illetve beszélgetve az emberekkel, az derült ki), hogy a családi hagyományokat valamelyik gyerek tovább viszi. A természethez itt Mindenki közel tud kerülni. A Település nagyon szellős. A hely egyik kiemelkedő eseményéről, a tökfesztiválról ugyan lecsúsztunk, de a házi hidegen sajtolt tökmagolajból nem volt hiány a piacon.

Másnap, nemzeti ünnepünkön, csodálatos napsütésre ébredtünk Őriszentpéter Központjában. Elsőként meglátogattuk az Őrzők emlékkövét. Kun László királyunk bulájában írásba foglalta az Őrző családok neveit, akiket megbízott a végek őrzésével. Énekeltünk egyet, megidéztük Nimród, és a Magyarság ősi energiáit, aztán a csapat is összeált és tettünk egy kis bemelegítő kört a Városszer, Kovácsszer, Templomszer, Baksaszer, mint ősi városrészek megtekintésével. Csodáltuk, hogy napjainkig megtartották az ősi településszerkezetet. A mai napra egy hosszabb túrát terveztünk, igy rátértünk az útirányunkra a Gombaszeren haladva beértünk az Őrség rengetegébe. Gyönyörű tölgyeseken áthaladva érintettük Bajánsenyét, róttuk a kilométereket a színpompás meseerdőben, ahol találtunk egy kulcsosházat, melynek teraszán elfogyasztottuk déli elemózsiánkat. Majd indultunk tovább és beértünk Kercaszomor központjába, ahol megcsodáltunk egy hatalmas református templomot, amelynek kapuja Székely kapu volt (utólag kiderült, hogy a templom plébánosa Székely ember) és a Két szilvafa Vendégasztal, tündérlakban seritallal adóztunk a szervezetünknek. Indultunk tovább. Az erdőben találtunk egy emlékhelyet, amit egy eltűnt településnek és egy templomnak (Szent Vencel templom) állított a gondos utókor. A megjósolt eső szembe jött velünk és kísért bennünket Magyarszombatfán, és Göndörházán keresztül. Mire Velemérbe értünk, levehettük az esőkabátot. Velemér, az valami csoda. Minden ház egy kis ékszerdoboz. Meglátogattuk a Sündü múzeumot. Itt rácsodálkoztunk a kiállításra, amelyik rovásírás írásbeliségünket a bronzkorig visszavezeti. Vásároltunk is néhány könyvet a szerzőtől. Tovább haladva következett egy újabb csoda a Szentháromság és Szt. István XIII. században épült temploma. Az Árpádkori templom még ősi vallásunk az ÉRDEK NÉLKÜLI FÉNYKERESZTÉNSÉG jegyeit hordozza. A szentélyben elénekeltük ősi Himnuszunkat, amit Boldog Asszony Anyánk meghallgatott és olyan forró szeretetenergiával ölelt körül bennünket, ami örök életünkben emlékezetes marad. A csoda megélése után lesétáltunk a buszmegállóhoz, szerencsére jött a nap utolsó járműve és szerencsésen a szállásunkra fuvarozott.

Egy másik túratársunk így emlékezett vissza a második napunkra Őriszentpéteren: „Második napon egy nagyobb túrát terveztünk. Először az őriszentpéteri, már előző nap megismert táj mellett haladtunk el. A Kék Túra útvonalon jutottunk el egészen a Velemérben álló Árpádkori templomig és a közelében működő Sündü-múzeumig. A tájvédelmi ház (ahol utolsó nap megnéztük a kiállítást), a szép, hangulatos házak, egy Árpád-kori templom, és a gondosan nyírt rétek, színes fákkal ölelve. Erdők is voltak, de a területre inkább a tágasság jellemző, nagy üdezöld rétekkel, rendezettséggel. Egy-egy településen újabb és újabb református templom magasodott. A szépen karbantartott házak némelyikében álatokat is tartottak, tyúkokat, kacsákat, bárányokat, és néha tehénlegelőre is bukkantunk.

A szerek (települések) között erdőben mentünk, ahol a sok lehullott színes falevélnek köszönhetően még az erdő mélye is napfényben úszott. Az út mentén gombák vártak minket, (kissé öregecskék voltak), de hiába, most nem szedtük le őket. Közben egy rövid eső is elkapott minket. Én a túra második felében megfutamodtam a további kihívásoktól, mert a lábam érezte, hogy mostanában csak rövidebb utakra szoktam menni. Ezért az erdőből kiérkezve, egy buszmegállónál lecsatlakoztam a csoporttól. Ők még rendületlenül folytatták az útjukat Velemérbe, ahol érdekes látnivalók várták őket. Én addig meg a buszra vártam órákat, mert kiderült, hogy csak kora reggel és késő délután, estefelé van buszjárat.

Pénteken, a harmadik napunkon a gyalogtúra fő iránya Szalafő nevezetességei és a Pityerszeri skanzen (falumúzeum), valamint a vadlovak és bölény rezervátum volt. Valamint a Kömpe Szeme kilátóhelyet is volt szerencsénk útba ejteni. Társaságunk egy része kicsit előbb gyalog visszatért Őriszentpéterre, hogy busszal a Kercaszomoron hagyott túrabotért elmehessen. Ez a délután különösen emlékezetes lett azáltal, hogy a túrabot nem csak meglett, hanem egy barátság kezdetét is jelentette. Ugyanis a Két Szilvafa Vendégasztal nevű helyen voltunk előző nap, ahol egy jóféle nedű elfogyasztására álltunk meg a kiszáradt garatunkat megnedvesíteni. Másnap mikor odaértünk már négy óra után volt és az ebéd vendégek már elmentek. Viszont még maradt egy kevés puliszka és tök krémleves a háziaknak. Mivel már éhesek voltunk örömmel elfogadtuk az invitálásukat az asztalukhoz. Így ebből egy eszmecserével egybekötött családi ebéd kerekedet ki a házigazda családjával. A sok jó szó és fenséges elemózsia elfogyasztása után elérhetőséget cseréltünk és meghívtuk őket, hogy tartsanak velünk egy Esztergom és környéki túrára. Ezután a lemenő nap sugaraitól kisérve elgyalogoltunk boldogan, a túrabottal egyetemben, a Szlovén határig. Útközben régi haranglábbal találkoztunk. Majd lekésve az utolsó buszt stoppal sikerült sötétben hazaérni az Őriszentpéteri szálláshelyünkre. Ekkor a lábunkban majdnem 26 km volt. Csak kicsivel kevesebb mint előző nap, amikor is 28 km tettünk meg. Persze ilyen sík vidéken könnyen ment.

Másnap, szombaton sem pihentettük a lábainkat. A közeli Nagyrákos nevű településre vitt az utunk. Az idő ma is napfényes, őszi idő volt. Itt tájház, sörfőzde, viadukt és Árpád-kori templom szerepelt a megnézendők között. Visszafelé sikerült egy gyors stopot kapni. Így maradt idő még a színvonalas Őrségi Vadászati Kiállítást meglátogatni. Néhányán a szombati piacra is kimentek a helyi finomságokat élvezni, valamint a helyi jófajta pacal étek hírét öregbíteni. Délután a helyi vonatállomásra mentünk és jelentős vonatkéséssel, de boldog érzéssel a jól sikerült négy nap után, elindultunk hazafelé. A hazaút hosszabbra sikeredet az oda útnál, a vasúti pálya minősége és a vágányzár miatt, ami egy hosszabb szakaszra terjedt ki. A hosszú hazaút alatt volt időnk tervezgetni túrákat, sőt felvillanyozva a jól sikerült napokon már is megterveztük, hogy folytatásként a Kőszegi túrára megyünk a közel jövőben. Este fél nyolckor az Esztergomi vasútállomáson találtuk magunkat. Nem kellett egyikünket sem aznap este ringatni, az elalvás gyorsan ment. Álmunkban még leperget előttünk az elmúlt napok átélt élményei.

Bízunk benne, hogy még sok hasonló túrán tudunk részt venni. Lesz erőnk és egészségünk.

Kívánom, hogy Ti is ismerjétek meg az Őrség titkait, mert varázslatos ez a táj és az emberek is mások, barátságosabbak, természetközelebbiek.

Lejegyezte: Huzella Ildikó, Kassai Kálmán, Schönek Tamás, Vince Gabriella

MTE vándorgyűlés

2025. szeptember 29.

Az MTE hagyományos éves vándorgyűlését az idén a SZENTENDREI osztály rendezte a dobogókői  menedékházunkban. Mi esztergomiak öt fővel vettünk részt. Egy kutató előadását hallgathattuk meg a szervezett turistaság relikviáiról, a szervezettség első lépéseitől a XXI. századig. Főleg bélyegek, képeslapok, zászlók és jelvények kerültek bemutatásra. Az MTE korábbi relikviáit is viszont láthattuk.
A jó hangulatú előadás utáni kérdések megválaszolását követően egyesületi kérdések is szóba kerültek. A vándorzászló átadás jelentkező híján elmaradt, illetve későbbi időpontra tolódott.   
Következett a vendéglátás, ahol mindenki kedvére válaszhatott a bográcsokból. A csülkös körömpörkölt után lehörpintettünk egy pofa sört, majd egy kis kirándulást is tettünk, mi fiúk. Mondhatjuk úgy is, hogy meglátogattunk két szakrális helyet. Először a sípálya mellett az ÁLDÓ KERESZTRŐL LESZÁLLT Jézust  kerestük fel, majd a SZERKÖVEKHEZ mentünk. Mindkét helyen töltekeztünk egy kicsit.
Gábor és Gyuri is kiszemelte a szerköveket egy unokákkal megejtendő kirándulásra. Úgy legyen!! 
Visszatérve a Menedékházhoz elváltak útjaink, a fiúk buszra szálltak én meg indultam haza azzal a mottóval "JÖVŐRE VELETEK UGYANITT:"
 
Lejegyezte: Vince Gabriella 

Szent Mihály-napi túra

2025. szeptember 29.

A hagyományos Szent Mihály napi túránkra betegség és egyéb okok miatt négyen indultunk el, ketten Esztergomból, ketten Szegedről. 
Csodálatos kiránduló nap várt bennünket. Jó ütembe felértünk a Szent Mihály hegyre. 
A csúcson (482m) megidéztuk Szent Mihály és Nimród a magyarság bárhol előhívható egyedi energiáit. Tóni barátunk furulyázott egy Szeged környéki pásztor nótát. 
Átsétáltunk a Juliánus kilátóhoz, ahol megcsodáltuk a körpanorámát. Itt elköltöttük a hátizsákos ebédünket és kortyoltunk rá finom dolgokat. Tóni ismét furulyázott és Kati pedig táncra perditett egy iskolás csoportot, akik éppen ott tartozkodtak. Felemelő érzés volt látni a boldogan csillogó szemeket.
Elhatároztuk, hogy Zebegény felé jövünk le a hegyről. Megnéztük útközben a Nemzeti emlékhelyet és Kós Károly templomot. Vonattal Nagymarosra érkezve egy gyors zápor után szivárvány alatt érkeztünk a rév állomásra. Ez lepecsételte a megszentelt napotunkat.
Az egésznapos eseményt, az átélt élményeket sajnos csak töredékesen adják vissza a készített fényképek, videók. 
Úgy búcsúztunk jövőre Veletek ugyan itt!

Lejegyezte: Vince Gabriella 

Nagyboldogasszony összejövetel

2025. augusztus 15.

Hagyományaink szerint NAGYBOLDOGASSZONY napját Pilisszentléleken a NAGYBOLDOGASSZONY- tetőn  kezdtük Cucor Évikével. Szép idő, csodálatos energiák fogadtak a kissé elárvultnak tűnő emlékhelyen.
Mi azért  a szokásos módon imával énekkel köszöntöttük  ÉGI ÉDESANYÁNKAT. Töltekeztünk egy kicsit közben elgondolkoztunk hogy az 1999-es lelkesedést mikor szerzi vissza a Magyarság,hisz ebből a jelenlegi mélységből csak Boldogasszonyunk segítségével tudunk kilábalni.
Visszafelé örömmel láttuk hogy a Pálos romokhoz egy autentikus Pálos emlékoszlopot állítottak elkötelezett testvéreink. Köszönjük a tiszteletre méltó honfitársainknak. Este a Vaskapuban a mi Nagyasszonyunknál emlékeztünk egy lelkes kis csapattal.
Kálmán foglalta össze a nap jelentőségét. Elmondta hogyha valaki a korai időkig hatolva keresi BOLDOGASSZONYUNK történetét akarva akaratlanul szét kell vállasztania a vallási és nemzeti vonalat. Első írásos Boldogasszony, Nagyasszony, Istenanya emlékünk a tatárlakai korong 7 000 éves, ami így hagzott:
"Minden titkok nagyasszonya vigyázó két szeme óvjon,
Nap Atyánk arany fényében, erőben egészségben ámen."

A következő, Mezopotániában élő elődeink szintén írásos emléke legalább 4000 éves
BAU    = élelmet ,étket adó
DUG   = jóságos
ASAN = Istenanya    volt az akkori kérések, imádságok és hálaadások címzettje.
Olvassuk össze BAUDUGASAN , Baudugasan, Boldogassony, nem lehet a véletlen műve.

A következő a CSIKSOMLYÓI kegytemplom alapító pápai ( IV: JENŐ ) okirata.
" Mivel a népek már időtlen idők óta ide járnak ájtatoskodni megengedjük a Ferences testvéreknek,hogy ide SZENTEGYHÁZAT építsenek,és búcsúpénzt szedhessenek "
A pápa szerint Nemzettársaink már időtlen idők óta ide jártak ájtatoskodni, no kihez foházkodhattak? Nem lehet messze az igazsághoz, ha azt gondoljuk,hogy az élelmet, étket, adó, jóságos Istenanyához a BOLDOGASSZONYUNKHOZ. A következő lépés mikor Gellért püspök I. István királyt azzal vígasztalta, hogy a Magyarok valami Boldogasszonyhoz fohászkodnak ezután majd a Szűzmáriához fognak.

A Magyar néplélek nem csinált problémát belőle, hiszen Jézus Édesanyját a világon a legszebben szólítják  "BOLDOGSÁGOS SZÉP SZŰZMÁRIA" néven. Magyarországon van a legtöbb Mária kegyhely, Mi adtuk a legtöbb szentet a Kereszténységnek. Engedtessék meg nekünk hogy ne feletkezzünk meg arról  és büszkék lehessünk arra, hogy Mária megismerése eőtt is mélységesen tiszteltük a NŐI minőséget és ISTENI rangot adtunk neki.

Az sem állhat messze a valóságtól, hogy I. István mikor trónörökös fiát megölték, ő megöregedett, megrokkant, a következő szóba jöhető trónörököst megvakították végső kétségbeesésében az országát  BOLDOGASSZONYNAK, őshitünk ISTENANYJA oltalmába ajánlotta.
A mai megemlékezés az ORSZÁGFELAJÁNLÁS évfordulójának felidézéséről is szól. Ehhez csatlakozott Mujdricza Ferenc aki bemutatta ,kezdeményezésüket ,hogy  
a felajánlás helyszínén 2038-ra egy Nemzeti Emlékhelyet kívánnak létesíteni Esztergom Szentkirályon. Feri beszámolója nagyon mélyreható és élvezetes volt.

Szokás szerint azzal zártunk ,hogy " jövőre veletek ugyanitt ".
Ui : aki érez indíttatást, hogy elmélyedjen Boldogasszony kultuszunkban annak az alábbi irodalmat ajánljuk.
- 
- Kálmány Lajos ( szegedi plébános ) Boldogasszony ősvallásunk Istenasszonya
- Torma Zsófia    Kárpát -medence Sumér öröksége
- Bobula Ida        Sumér örökségünk
- Falvay Károly   Nagyboldogasszony
- Dacó Árpád  ( P.Lukács OFM ) Csíksomlyó titka
                                                    Csíksolyó ragyogása
Kassai Kálmán
Magyar Turista Egyesület
Esztergomi Osztályának Egyesülete

Megemlékezés és júius havi összejövetel

2025. július 24-én találkoztunk a VASKAPUI MAGYAROK NAGYASSZONYA szobornál. Elsőként  megemlékeztünk egyesületünk egyikalapító tagja Thúry Ede barátunk
égi születésnapjáról. Ede egy szívműtét után fellépő komplikáció után hagyott itt bennünket.
Gyertyát szenteltünk tiszteletére,meggyújtottuk ,elénekeltük közösen ősi Himnuszunkat kértük Égi Édesanyánkat vezesse Ede lelkét a földi léten kívüli útján. 
Ezután mindenki felidézett egy egy kedves  emléket Edével kapcsolatban. Akaratlanul is előbújt  belőlünk is a Magyarság ősi gyakorlata.Nem a szomorúságot, erősítettük mi sem, hanem úgy fogtuk fel, hogy Ede, a földi terheit levetve már az örök világosság útjára tért.
Szerény keretek között még egy palacsintás halotti tort is rendeztünk.
Romanek Etelka és Huzela Gábor levélben küldte együttérzést. Gábor még a megemlékezésünk legjobb időpontjában telefonon is bejelentkezett, közölte, hogy lélekben velünk van.
Zárásként közösen kértük Ede lelkét hogy csak a szépre emlékezve, váljunk el. Bocsássa meg ha valaha megbántottuk és ha úgy érzi, hogy lehetősége van az égi világból, segítse kis csapatunk földi tevékenységeit.
Ezután elvégeztük a szobor körüli teendőket, friss virágokat vittünk, meglocsoltuk, megmetszettük és lepermeteztük a rózsákat.
Megbeszéltük az elmúlt időszak híreit. Várjuk, hogy a sikeres pályázataink szerződéskötései megtörténjenek.
Kálmán ismertette hogy augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján reggel  a SZENTLÉLEKI tetőre menni szándékozók jelezzék szándékukat.
Tervei szerint kocsival el tud vinni még jelentkezőket.
Megpróbálja feleleveníteni a pilisi Önkormányzatok korábbi akcióját amivel anno a tetőn egy kedves kis emlékhelyet alakítottak ki. Az idő vas foga kikezdte az akkori építményt, rá férne egy kis felújítás.  
Köszönet Gabinak, aki elárasztott egy csomó fényképpel. Elnézést, én ezeket vállasztottam ki a honlapra.

Lejegyezte  Kassai Kálmán
Magyar Turista Egyesület
Esztergomi Osztályának Egyesülete

Megemlékezés SARLÓS BOLDOGASSZONY, POZSONYI CSATA ÉVFORDULÓIRÓL

2025. július 2.

Egyesületünk a VASKAPUI MAGYAROK NAGYASSZONYA  szobor gondozása során folyamatosan erősödő felelőséget érez,hogy megfeleljen ÉGI ÉDESANYÁNK emlékének ébrentartása felébresztése tekintetében.
Heten gyűltünk össze a lenyugvó nap fényében hogy tiszteletünket tegyük. Kálmán magáénak érzi a feladatot sok ujdonságot hallottunk tőle. Vázlatossan az elhangzottakról. Aki komolyan készül fel a jeles dátumra  első amivel szembesül ,hogy a BOLDOGASSZONY kultusz témájában szét kell vállasztani a vallási és nemzeti vonalat.
Történelmünk során már ie. 7000 körülről származik a TATÁRLAKI korong amelyen 40% Székely -Magyar rovásírással 60% Sumer ékírással az alábbi gyönyörűséges ima volt felírva . Torma Zsófia az életét adta rá, hogy a Maros partján talált régészeti  leleteket megmentse, rendszerezze és a Sumér párhuzamokat bizonyítsa.
MINDEN TITKOK NAGYASSZONYA,
VIGYÁZÓ KÉT SZEME ÓVJON,
NAP ATYÁNK ARANY FÉNYÉBEN,
ERŐBEN EGÉSZSÉGBEN ÁMEN.
Elődeink már akkor így foházkodtak NAGYASSZONYUNKHOZ. Ők valószínűleg az ISTENANYÁT szólították így. Az Arvisúra tanúsága szerint ie: 4000.-ben ANYAHÍTÁNAK hívták a magasságos ISTENANYÁT aki az egyisten hitre ,a feltétel nélküli szeretetre tanította őket. Bobula Ida  az emigráció keserű kenyere mellett feltárta a SUMÉR-MAGYAR  párhuzamikat. Mezopotámiában járunk ie: 3500 -2000 körül.
Itt  BAU  = étket élelmet adó
     DUG =  jóságos
     ASAN = Istenanya  néven tisztelték a legmagasabb NŐI minőséget. az ISTENANYÁT .
Játszunk el a gondolattal BAU DUG ASAN olvassuk gyorsan össsze,
Baudugasan ,Baudugasan BOLDOGASSZON!!
Itt a nyári napfordulón az aratáshoz kötődően,a betakarítást,az ÉTKET adó ANYÁT ünnepelték benne.
P.Dacó Árpád aki 15 évig volt a CSÍKSOMLYÓI kegyhely plébánosa előkereste a templom alapító okiratát. A pápai bula ígyszól:
"Mivel a népek már időtlen idők óta ide járnak ájtatoskodni, megengedjük a Ferences testvéreknek,hogy ide szentegyházat építsenek,és búcsúpénzt szedhessenek"
A népek már időtlen idők óta !!! ide járnak ájtatoskodni !!! Tehát Székely testvéreink oda jártak a nyeregbe a NAPBA ÖLTÖZÖTT BOLDOGASSZONYT köszönteni !!  Tehát időtlen idők óta !!!
Így jutunk el az istváni térítés utánni időkre,mikor az egyház az ugy nevezett INKULTURIZÁCIÓ ( P.Dacó Árpád találó kifejezése ) révén a Boldogasszony ünnepeket átvette,időben elcsúsztatta ,de végül a Magyar néplélek megtalálta benne az aratás utáni hálaadás ünnepét.
Legyünk büszkék  hogy nemzetünk időtlen idők óta tiszteli az  ÉTKET-JÓSÁGOT-adó NAGYASSZONYUNKAT ! Szerintem ez egy cseppet sem kicsinyíti a
BOLDOGSÁGOS SZÉP SZŰZ MÁRIA  tiszteletünket.
SARLÓS BOLDOG ASSZONY napján tehát ki ki indítatása szerint  ünnepelhet, de valójában az aratás után megköszöni az ÉTKET- ÉLELMET adó 
Égi  ANYA segítségét. Az évkörben majdnem egybe esik a fentiekkel egy másik nagyon jeles ünnepünk.  
Sajnálatos módon Nemzetünk szabadsága még nem jutott olyan fokra hogy július 4-6 között vívott  sorsdöntő honvédő háborúnkat helyén kezelje.
Igen ez az úgy nevezett "POZSONYI CSATA " amit Árpád zseniális haditerve révén megnyertünk. 
Ha meg akarjuk érteni a lényeget vissza kell lépnünk Mezopotániába ie: 2300 ba.  Nomád semita migráns beszivárgás révén két emberöltő után Sargon a király kertésze puccsal megdöntötte a több ezer éves papkirályságot amelyik mértékadó történészek szerint is a civilizáció egyik bölcsője volt, ráadásul nyelvi,etnikai 
rokonként tisztelhetjük őket.
Sokak szerint ezzel indult az a világkorszak ,hatalmi csoportosulás amelyik fő ellenségének a Kusita,turáni,majd Szkíta,Hetita, Hun ,Avar ,Magyar ,ragozó,mellérendelő nyelvű népeket tartotta . Ez a csoport sémi,árja,indóeurópai ( latin,angolszász ) színekben jelent meg a történelem szinpadán. Őket hívjuk most a  " HÁTTÉRHATALOM " embereinek.
 Iu: 904 -ben az egyesített Bajor ,Germán európai ,terjeszkedni akaró hatalom név alatt ,pápai segédlettel el akarták söpörni ,az Avarokat megsegítő,a Kárpát medencébe visszajövő ÁRPÁDI Magyarországot. Sajnos nagyon kevés írott forrás van ebből az időből. Nyugati kolostori forrásokból kell pázliként összerakni a történetet. Jelen állás szerint Darai Lajos Írásaiból meríthetünk a legbátrabban.
Árpád jó kapcsolatot ápolt  Arnulf Bajor királlyal, többször kisegítette külső és belső ellenségeivel vívott csatáiban. Arnulf halála után átrendeződödtek az erőviszonyok. A Frank   gyermek Lajos mint új uralkodó  érsek gyámja és a régensburgi érsek befolyása alatt, megromlottak a kapcsolatok irányunkban.
Római nyomásra  hittérítőket akartak küldeni  Árpád költségén Magyarországra. A Nyugati végek felelőse Kurszán többször volt Régensburgban diplomáciai küldöttségben,hogy erről a témáról tárgyaljon. Kurszán nyitott volt egy kölcsönösség elvén saját kölcségeken nyugvó megállapodásra,de egyoldalú erőszakos hittérítést elutasította.Az akkori háttérhatalom elég erősnek érezte magát arra ,hogyháborúval kényszerítse ki szándékait. Régensburgban egy ismételt diplomáciai tárgyaláson mikor Kurszán csak a kölcsönösség elvén alapuló megoldást támogatta a régensburgi érsek intésére fegyveresek rontottak be a tárgyalóterembe és legyilkolták a tárgyaló delegációt. Ezt azzal a szándékkal tették,hogy kikényszerítsék Árpádból az ellentámadást.  
Árpád gyalázatosnak tartotta a tettet,mélyen megrendítette Kurszán elvesztése,de jó diplomataként vette a kihívást. Nem mozdult ,hanem szervezkedett.
A törzsi és nemzettségvezetőket az elkerülhetetlen háborúra való készülésre utasította,ő pedig végig látogatta a keleten maradt testvéreket,kérte segítségüket.
Megtudta hogy Bizáncot is beszervezték ,és egyszerre akartak Bizáncból és Régensburgból támadni , ő kivárt de készült, megerősítette Besenyőkkel a nyugati gyepüt.Az összegrundolt öszzeurópai koalíció nem tudott várni, kiadták a jelszót ! "A Magyarok pedig kiirtassék "
907 július 04. -én megindult a sereg a Duna jobb partján a pápai sereg közel 30 000 harcossal a Dunán uszájokon a tartalék hadtáp  közel 10 000 harcossal a bal parton pedig Luitpold vezetésével  közel 40 0000 harcossal .
Árpád egy 30 000 fős sereget keletre küldött a bizánci határra ,ami nagy rémületet okozott és a császár nem merte megkockáztatni, hogy rájuk támadjon.
Árpád eléjük ment a fő sereggel  40 000 harcos,  Dévénnyel szemben a hainburgi  Barna hegyen állította fel főhadiszállását portyázó előőrseit pedig előreküldte és állandó nyilzáporral,zaklatva a vonuló sereget ,a hainburgi völgyben a fősereggel várta az európai jobbparti seregtestet.
A nyugati seregtest az állandó zaklatástól nagy veszteségeket szenvedett,és idegileg legyengült mire Hainburghoz ért. Itt  Árpád a fősereggel  támadást indított,majd megfutamodott becsalva az európaiakat a hainburgi völgybe,ahol a völgy két oldalán lévő erdőségben elbujtatott csapatok a hátukba kerülve rányomták az európaiakat a visszafordult főseregre majd közös erővel fölőrölték azt ,vagy beszorították a Duna menti mocsárba.
Egy nap alatt megsemmisült az európai jobbparti seregtest ,az írások szerint 28 magas rangú egyházi főméltóság veszítette el ezen a napon életét.
A sötétség beálltával gyujtó nyilakkal felgyújtották a Dunán lévő  uszájokat  .
Hajnalban pedig a Magyar sereg a lovak két oldalára erősített levegővel felfújt tömlők segítségével átúsztatott a Dunán , és rárohant az álmából ébredező ball parti európai seregnek.Kemény hosszan tartó csatában azokat is felőrölte vagy megfutamította.
Árpád hatalmas áldozatot hozott a győzelemér. Három vitéz fia Jutas,Tarhos és  Üllő   a csatában elesett, ő maga is megsebesült, amibe később belehalt.
Korabeli források szerint közel 16 000 Magyar vitéz is elesett a csatában, emlékükre Bad Deutsch Altenburg ( Németóvár ) ,parkjában egy kurgánt emeltek.
Ugyanitt Szt. István egy templomot emeltetett a mit  Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel.Ugyanitt van egy körtrmplom ,ahol  ottjártukkor mindig elénekeljü  ősi himnuszunkat. Egyesületünk a jeles napot vagy a helyszínen  vagy itthon mindig megünnepli.
A jelenlévők közös énekkel,szertartással és egy kisvendéglátással is adóztak  őseinknek.
A szokásos búcsúzással váltak el egymástól .  JÖVŐRE VELETEK UGYANITT !!
Lejegyezte Kassai Kálmán

Egy élvezetes nap a Szentendrei Skanzenben

Erdély a Skanzenben
Szentendre, 2025. június 11.

Nagy élmény az erdélyi részt megnézni a Skanzenben. 
Át kell hozzá sétálni a skanzenterület teljes hosszán, és ott vár egy "határátkelő" Romániába. Egy sorompó és felirat jelzi, hogy megérkeztünk a magyar-román határra, és egy 50-60 éves személygépkocsi és busz ácsorog ott, hogy egy határbódéval az emlékeinket felelevenítse.
Az országút alatti átjárón majd lépcsőkön jutunk egy hatalmas terembe, aholt az összes falon, mennyezeten-földön folyamatos filmvetítés folyik: Csorba László és Ugron Zsolna mutatják be Erdély múltját a kezdetektől egészen a Ceausescu időszak lezárásáig.
Ezután pedig egy kisváros főterére érkezünk, ahol egyik oldalon postahivatal, ügyvéd, patika,  szemben nyomda, textilbolt, aztán kávéház, stb. várt ránk.
Mindenhol a "teremőrök" korabeli (100 évesnél régebbi) stílusú öltözékben vártak, és olyan stílusban, olyan szöveget nyomtak, mintha akkoriban élnénk. Eljátszották velünk, hogy dolgunk van a postán, aztán a textilboltban nadrághoz angol szövetet ajánlottak (130 éves anyagot sikerült találniuk egy londoni cégnél). Kalapot is ajánlottak.
A gyógyszertárban szépítő és gyógyszereket kínáltak néhány koronáért. Valaki kártyával fizetett volna, erre kérdezte a "gyógyszerésznő", hogy milyen kártya? Francia kártya?
Több korabeli lakást is megtekinthettünk, általában a boltos az emeleten lakott a családjával. Fotók alapján megcsináltatták a színes tapétát, és ugyanolyan vagy eredeti bútorokkal rendezték be. 
A tágas kávéházba már a pazar berendezés miatt is érdemes betérni - Eszterházi torta majd forró csoki sok habbal volt a választásunk. Némi szusszanás után folytattuk sétánkat az erős szélben.
Elemi iskola, majd fallal körbevett fehér unitárius templom is állt távolabb, belül is gyönyörű fehér falak, faülések, stb. Megtudtuk, hogy az unitáriusok köszöntése: "Isten áldja".
Nemcsak magyar, hanem örmény és szász emlékeket is láthattunk erről a területről.
Késő délután lett, mire végigjártunk, és meghallgattuk a lelkes ismertetőket.
Még nagyon sok épületet terveznek erre az erdélyi részre, amik megnézésére már egy teljes nap is kevés lesz talán. 

Lejegyezték: Huzella Gábor & Ildikó 

Felvidéki Balassa Bálint emléktúra ​

Esztergom, 2025. május 24.

A tavasz végi, vezetett, felvidéki, buszos  Balassa Bálint emléktúrán túrista csapatunk 5 fővel vett részt. A túra az Ipoly völgyében indult. 
A következő útvonalat jártuk be:
- Ipolybalog (Árpádkori templom: szentséges koronánkat 1303-as évben itt őrizték. Ennek emlékül Mátyás király idejében az Árpádkori templom tornyára a  koronánk másolata került. A templom magyarlelkű plébánosától megtudtuk, hogy a helyi mester egy szent (szentséges) korona másolatot is készített, amit elzárva és nagy becsben tartanak a mai napig. Ezt is láthattunk. 
Innen felemelkedtünk Kékkő magasságára.
- Kékkő Balassa Bálint otthona volt. Amit részében felújítottak. Az épület együttes oldalán elhelyezett emléktábla is ezt jelezte Mi is tisztelegtünk és elhelyeztük koszorúnkat az emléktáblán.
- Gácson egy gyönyörűen felújított kastély várt bennünket, amiben pillanatnyilag egy 4 csillagos szálloda üzemel. A közel 4 holdas szépen renben tartott kastély kert vonzó látványt nyújtott.  A szálloda felhajtójának bal oldalán Mária Terézia lovas szobor másolata kapott helyett. Az eredetit a Trianon után a Cseh különítményesek verték szét, mert irritálta őket a zsinór díszes magyar katona öltözet. 
- Divény (romos vár részlet rálátassal a duzzasztott Garamra)
- Zólyom vára a főtér egyik oldalát keretezi.  Mivel a törökök ide nem jutottak már el, így szinte eredeti állapotában látható ma is. A vár ott jártunkor éppen esküvőknek és hagyomány őrző rendezvénynek adott helyett. Néhány helyiségében képzőművészeti alkotások láthatók. 
- Garamszentbenedeken a bencés templomot és kolostort látogattuk meg. Amit szépen felújítottak.
Léván keresztül a Garam völgyében .(Léván keresztül, Levice) érkeztünk haza.
Tartalmas, jó időjárás mellett megtett emlék túra volt. 
Köszönjük az Esztergom Barátainak Egyesülete elnökének, a Balassa Bálint Társaság elnökségi tagjának az út megszervezését és vezetését. 

Lejegyezte: Vince Gabriella