Esztergomi Osztályának
Egyesülete
A MAGYAR TURISTA EGYESÜLET ESZTERGOMI OSZTÁLYA EGYESÜLETÉNEK nevében szeretettel köszöntünk minden kedves látogatót!
Nagyon szeretnénk, ha jól éreznék magukat, ÉGI ÉDESANYÁNK KÖRNYEZETÉBEN! Mi próbálunk ehhez minden tőlünk telhetőt megtenni, ha már a GONDVISELÉS ránk bízta ennek a helynek gondozását.
Turista elődeink 1921-ben Trianon után, közadagozásból állították ezt a gyönyörűséges emléket. Ők a korabeli írások szerint azért tették ezt, hogy NAGYASSZONYUNK legalább tekintetével bátorítsa a Dunán túl maradt elszakított NEMZETTESTVÉREINKET. Mi, a kései utódok kötelességünknek éreztük, hogy tovább vigyük a nemes gondolatot és ünnepi alkalmakat teremtsünk, hogy a SZERETET TERE létre jöjjön BOLDOGASSZONY ANYÁNK körül. 2021-ben, Nagyboldogasszony napján a száz éves jubileumra közadakozásból állítottuk ezt a díszkaput.
Mi tudjuk, hogy a Magyarság több ezer éve ápolja a Boldogasszony hitet és mi sem szégyeljük kimondani, hogy SUMÉR, SZABÍR Őseink már MEZOPOTÁMIAI PAPKIRÁLYSÁGAIKBAN tisztelték az ISTENANYÁT. Az idő haladtával, különböző korokban más-más neveken találkozhatunk dicsőítő imáikban a NŐI minőségben és Boldogasszony személyével. Gellért püspök azzal vígasztalta István királyt, hogy nincs gond a Magyar Néplélekkel. Idáig a Boldogasszonyhoz imádkoztak, ezután majd Szűz Máriához fognak.
Minket örömmel töltene el és szeretnénk, ha ide mindenki békességgel és alázattal jöhetne, majd saját hite szerint köszönthetné, INANÁT, ANYAHITÁT, BABBA MÁRIÁT, NAPBA ÖLTÖZÖTT BOLDOGASSZONYT, BOLDOGSÁGOS SZÉP SZŰZ MÁRIÁT, MAGYAROK NAGYASSZONYÁT, ÉG KIRÁLYNŐJÉT, vagy csak hit nélkül, a szívére hallgatva az ŐSI MAGYAR NŐI MINŐSÉG megjelenítőjét.
Ebben a kifordult világban szükségünk van egy ősi közös nevezőre a BOLDOGASSZONY HITRE.
Dr. Bakay Kornél által mondott idézetet szeretnénk még ide írni: „ Minden nemzet , a holtak és az élők eltéphetetlen szoros egysége, amelyik nép tehát –bármilyen okból- megtagadja a múltját jelentő valós őseit, az gyökerét veszített faként elpusztul. A magyar nép tradicionális tudatában ezer évek óta az él, hogy egy ősi népesség leszármazottjai vagyunk, tagjai a nagy múltú szkíta-hun-avar családnak, amely legalább háromezer éve meghatározó tényezője a világnak. Ezek a lovasíjász nemzetek igen sokat adtak az egyetemes világnak, miközben maguk is sok mindent átvettek másoktól. Ha ezt a tudatot sikerül belőlünk kiölni, ha az erre kiképzett „szakértőknek” sikerül hiteltelenítenie, amit magunkról eddig tudtunk és hittünk, akkor históriai immunrendszerünk semmisül meg és csak idő kérdése teljes önfeladásunk.”
Szeretném ezt a gondolatot továbbfűzni. Mindnyájan tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják. Viszont, jajj annak a nemzetnek, amelyik miután szabadnak mondja magát, továbbra is a győztesek által írt történelmet tanítja gyermekeinek. Találjunk vissza BOLDOGASSZONY ANYÁNKHOZ!
I.István királyunk, miután minden fizikai kaput és megoldást lehetetlennek látott, 1038. augusztus 15-én NEKI ajánlotta fel országát. Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon NAGYBOLDOGASSZONY napját.
MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK MINDEN ÉVBEN augusztus 15-én, ide ÉGI ÉDESANYÁNKHOZ, hisz ez a mai őrült világ is sorba zárja be maga előtt a kapukat. LEGYÜNK MI MAGYAROK, AKIK MEGTALÁLJÁK A NYÍLÓ KAPUT.
Maradunk tisztelettel minden jót kívánva,
MAGYAR TURISTA EGYESÜLET ESZTERGOMI OSZTÁLYÁNAK EGYESÜLETE
Magyarság Boldogasszony kultuszával kapcsolatban az alábbi irodalmak tanulmányozása volt segítségünkre:
Esztergomban a Vaskapui menedékház mellett található a NAGYASSZONYUNK szobor, amely egész évben látogatható. Mi a területet egy SZAKRÁLIS NEMZETI EMLÉKHELYKÉNT tiszteljük, kérjük Ön is így kezelje.
ehetőleg élő virágot, élővirág nélküli időszakban pedig inkább igényes művirágot hozzanak a szoborhoz
ha gyertyát, mécsest gyújtanak ügyeljenek a tűzgyújtás szabályaira
az elhervadt virágokat, leégett mécseseket a szobor mögötti gyüjtőpontra rakjuk és egy idő után onnét szállítjuk el a hulladéktárolóba
medálokat, jelképeket, egyéb díszítő elemeket, kérjük a velünk való egyeztetés után hagyjanak a csak szobor környezetében
háziállatot kérjük hagyják megkötve a dohányzóhelynél
csak a kijelölt helyen dohányozzanak!
göngyöleget és egyéb szemetet a szervezett turisták sem hagyják a helyszínen hanem hazaviszik. KÉRJÜK ÖN IS TEGYEN ÍGY!
Boldogasszony és Mária ünnepeken nyáron 17.00-19.00 között szoktunk megemlékezést tartani a helyszínen. Pontosítást az elérhetőségeinken tud kérni.
Magyar Turista Egyesület
Anyaegyesületünk az 1891-ben megalakult Magyar Turista Egyesület munkássága révén vált országosan ismertté, és elfogadottá a kezdetekkor még sokfelé és sokakban mosolyt fakasztó időtöltés: a gyalogos kirándulás.
Az alapítók, különösen dr. Téry Ödön és dr. Thirring Gusztáv elképzelései nyomán kezdődött meg először a főváros környékének, majd a távolabbi vidékek turisztikai feltárása. Az egyesület már az első évben közel 130 km utat nyitott meg, s látott el pihenőkkel és jól követhető jelzésekkel.
Az Esztergomi Osztály Története
1903-ban egy szűkebb körű kiránduló csapat alakult Esztergomban. 1906-ban Esztergomi Turista Asztaltársaság néven beléptek az MTE Budapesti Osztályába. A nagy érdeklődés miatt és a létszám növekedésével lehetővé vált hogy 1911-ben önálló osztállyá alakulhatott az esztergomiak asztaltársasága. Hivatalos nevük MAGYAR TURISTA EGYESÜLET ESZTERGOMI OSZTÁLYA lett.
Korabeli iratok, tagdíj befizetési jegyzékek alapján próbáltuk rekonstruálni az alapító tagok névsorát:
Békei Imre Gábor, Fercsel Lajos, Félix Aladár, Gallyi János, Heischmann Ferenc, Hoffmann Ferenc, Kerschbaummajer Ödön, Kopácsy József, Leopold Antal, Mitter János, Plöckl Antal, Varsányi Ignác.
Az egyesület történetét egy a Magyar Turistában, 1938-ban megjelent cikk foglalja össze legjobban. Lássuk a korabeli újsághírt:
Kemény János 1938-as lelkes beszámolója utáni történések dokumentumai sajnos nagyon hiányosak. A háborús idők, a katonakorúak bevonulásai, a megélhetés nehezülése nem kedvezett az egyesületnek. A tollforgatói kedv is alábbhagyott. Az élet, a túrázások, alapjáraton működtek 1949-ig. Abban az évben, február hó 5-én 443/1949. szám alatt Dr. Riedl Ferenc járási főjegyzőtől az egyesület az alábbi levelet kapta.
A Menedékházak elkobzása megpecsételte az egyesület sorsát. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya, mint szervezet csipkerózsika álomba merült.
Napjaink
2007. november hó 25-én húsz lelkes ember Esztergomban a Vaskapui Menedékház melletti Magyarok Nagyasszonya Szobor előtt elhatározta, hogy felébreszti csipkerózsika álmából a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályát. A jegyzőkönyv tanúsága szerint az újraalapítók a következők:
Kassai Kálmán, Tornai Lászlóné, Muraközy Tamásné, Gráf Zoltánné, Sinkovics Lajos, Thúry Ede, Pap Erika, Hászné Marton Zsuzsa, Holló László, Holló Lászlóné, Holop Sándor, Borz László, Megyeri Zsuzsanna, Mészáros Árpádné, Erős Anikó, Antal Jenő, Antal Jenőné.
Az elhatározást tett követte és 2007. december 9-én megtartották első hivatalos közgyűlésüket Dobogókőn az MTE Menedékházában. Elfogadták az MTE alapszabályát, az osztály célkitűzéseit, megválasztották a tisztségviselőket.
A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya újjáalakult az elődök által gyakorolt szervezeti formában,az MTE mint jogi személyiség, közhasznú egyesület, önálló osztályaként.