júl 072014
 

Idén már ötödször jártunk a ” Pozsonyi Csata ” helyszínein.
Éreztük, hogy jelenlétünkre nagy szüksége van a helyszíneknek, hisz Apáink a vérüket hullatták itt, napjainkban pedig hatalmas energiával folyik a igazolhatatlan ‘ellentörténelem’ gyártás. Ezzel az ellenszéllel kell szerény eszközeinkkel szembeszállni. Különösen Dévényben éreztük ezt. Az Árpád emlékmű márványtáblája alá csúf felirat került, valós történelmi nevek vonatkozások elhallgatásra kerültek. A helyek szunnyadó szakralitását minél több Magyar jelenléttel kell életben tartani.
Örömöt jelentett az ürömben, hogy Pozsonyban is, Dévényben is csodálatos módon mindig megjelentek magyarul beszélő segítségek, amit a korábbi években nem tapasztaltunk.
A Duna jobb partján viszont minden pillanatunk, amit ott töltöttünk csak jóérzésünket fokozta. Az interneten leszervezett időben kinyitották részünkre a Marienkirchét. Köszönő imánkat volt időnk nyugodt körülmények között elmondani.
A Rotundában csodálatosan zengett Ősi Himnuszunk kis szertartásunk. Úgy éreztük, hogy sokkal melegebb, meghittebb megemlékezés sikerült itt a szerényebb jelenlét ellenére, mint tavaly.
A Kurgánon pedig új Árpád kopjafát állított valaki, nagyon kedves felirattal. ” Egy vérből valók vagyunk”. A hely szakralitása is emelkedett megítélésünk szerint.
Csodálatos időben zarándokoltunk végig vasárnap a Kurgántól a Barna hegyig. A Barna hegyen él és virul, sugárzik a Pilisből idetelepített emlékkövünk.
Feltöltődve, a jövő évi megemlékezésünket tervezve indultunk hazafelé. Úgy éreztük, hogy kitapostuk az ösvényeket, kiismertük a lehetőségeket, jövőre magasabb szintre kell lépnünk.

Sorry, the comment form is closed at this time.