Sze 152019
 

Az idén is elzarándokoltunk Klastrompusztára a Pálos romokhoz, a hagyományos szeptemberi szentmisére. Mivel szép őszeleji idő ígérkezett, ezért a Kétbükkfa nyeregtől indultunk, hogy útközben két szép kilátást nyújtó pontot is felkeressünk. Először a Fekete-kőhöz mentünk. A Magyar Turista Egyesületet újjászervező Peták István tiszteletére itt egy emlékkő található. Rá emlékezve elénekeltük az ” Isten hazánkért…” kezdetű énekünket. Ez volt a kívánsága egy régebbi Boldog Özséb túránkon.
Kellemes, árnyas fák alatti sétával a Kémény-szikla felé indultunk. Szép, tiszta időben gyönyörködtünk a kilátásban. Szívesen maradtunk volna még, de indulni kellett tovább, hogy délre, a szentmise kezdetére leérjünk a Szent Kereszt Tiszteletére szentelt templom romjaihoz. A szentmisét Csóka János rendfőnök és a kesztölci Szent Kelemen templom plébánosa Magyar Pál mutatta be.
A szentbeszéd az életben ránk váró küzdelmekről és szenvedésről szólt. Értünk emberekért Jézus is magára vállalta a szenvedést. Földi létünkben nekünk is vállalni kell a megpróbáltatásokat. Miért büntet Isten engem? Miért, hogy küzdenem kell? Azért, mert szeret engem, és vele együtt győzzek a bűn fölött. Azért küldte Fiát a világba, hogy általa üdvözüljünk.
“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16)
A szentmise után elköltöttük ebédünket, majd begyalogoltunk a buszhoz. Kivéve Rebekát és Gergőt, mert ők az egész utat oda-vissza futkározva tették meg, így kétszeres távot teljesítettek.
Hálát adunk a szép időért és a kedves társakért.


Sorry, the comment form is closed at this time.