máj 012012
 

Május első napján egy 20 fős esztergomi csoport ismét útnak indult a már hagyományos, de nem mindennapi gyalogos zarándoklatra Márianosztrára. Nos tehát a szokásos menetrend, átkelés a túlsó partra, ahol Imre diakónus (pálos szerzetes) várt bennünket, majd az áldás után elindultunk a szobi templom felé, ahol harangszóval fogadtak és egy tized rózsafüzér után harangszó kíséretében búcsúztak tőlünk.

Felemelő érzés volt. Utunk folytatódott a szokásos hegyen-völgyön, árkon-bokron át, útszakaszon a perzselő napsütésben. Rózsafüzért imádkozva haladtunk a mi Máriánkhoz. Vajon miért éppen május első napjára esett a választás? Mindenképpen méltó kezdés egy tartalmas zarándoklattal indítani a Szűzanya hónapját, köszönteni Őt, hálát adni és kérni az Ő közbenjárását. Május 1. Szent József a munkás és a munka ünnepe is. A munka elsősorban Isten ajándéka. Munka által élhetjük meg képességeinket. Így munkatársakként vehetünk részt Isten teremtő művében. A munkanélküliség viszont épp ebből fakadóan nagy megpróbáltatás a munkaképes ember számára. Ezen a napon róluk sem szabad megfeledkeznünk. Közben megérkeztünk Márianosztrára. József atya ezúttal a magyar Sion gyermekeiként üdvözölt bennünket és hozzá tette, hogy a magyar nép a korona nemzete, és a Szűzanya a koronát a fején hordozza. A szentmise után a csoport java része a Kálváriára ment, a többiek gyalogosan indultak vissza. Útközben rózsafüzért imádkoztunk és galagonya rügyeket-bimbókat-friss leveleket gyűjtöttünk. Ez kiváló természetes szív gyógyszer, gyógynövény. Ezúttal sokat elmélkedtem zarándoklatunk mementóján és mindig ugyanarra jutottam. „Kihez hasonlít az Isten országa, mihez hasonlítsam? Hasonlít a mustármaghoz, amelyet egy ember fogott és elvetette a kertjében. Kikelt és hatalmas fává terebélyesedett, úgy, hogy az ég madarai tanyáztak ágai közt.“ (Lk19,20)

Sorry, the comment form is closed at this time.