2023. október 20. Csór -Székesfehérvár – Fehérvárcsurgó
Négynapos túránkat hajnalban indítottuk, így átszállás nélkül jutottunk el Csórra a nagyszerű, parkos, „Fiastyúk Udvarház„-ba. Gyorsan elfoglaltuk a „lakosztályainkat”. Miután pótoltuk a folyadékot, amit útközben nem ittunk meg, indultunk Székesfehérvár szívébe. Ugyanis lehetőség nyilt megtekinteni a nemrég megnyilt Munkácsy Mihály festőnk kiállítását a Szent István király múzeum Rendház épületében.
A kiállítás anyaga Pákh Imre műgyűjtőtől származik, aki a legnagyobb magán kézben lévő kollekcióval rendelkezik a világon.
Sok olyan képet (70 festményt) és tanulmány rajzot (50 grafikát) láthattunk, amik kevésbé ismertek, de remek jók. Közben Munkácsy életének egyes állomásait is szépen végig követhettük a mellékelt leírások és a kiállított festmények, grafikák segítségével.
A kulturális élményt követve, delet ütött a gyomrunk, így egy szép parkban ülve elfogyasztottuk a hazulról hozott szendvicseinket. (Sajnálatunkra, nem találtunk, a rengeteg jobbnál jobb cukrászda és pizzeriákon kívül olyan egyszerűbb főtt étkeket, leveseket, főzeléket kínáló egységet).
Utunk következő állomása a közelben fekvő Károlyi kastély volt Fehérvárcsurgón, ahol szakszerű tárlatvezetéssel bejártuk a kastélyt és a több mint 8 km-es parkjában a tavát körbe jártuk. Az ősz utolsó meleg szellője és néhány ott élő madár éneke mellett élveztük az őszre hajló táj színes kavalkádját, a lenyűgözően festői parkot az erdős részlettel.
Miután ezt kiélveztük került sor egy egyszerű leves és második elfogyasztására a helyszíni vendéglátó egységben, ahol már javában zajlott az asztalok díszítése a másnapi esküvőre.
Az ifjú házasulandok gyakran választják fotóikhoz a kastély helyszínét.
A naplemente már a szállasunkra vezető úton ért bennünket.
Az este beálltával örömmel nyugtáztuk az első tartalmas napunkat.
Október 21. Csór -Székesfehérvár -Nádasdladány- Öskü- Csór
A bőséges, változatos, finom reggeli után a Nádasdy kastélyt kerestük fel.
Még kastély nyitás előtt sikerült a parkot bejárni.
Az idegen vezetőnk az „Ősök, famennyezetes termében” kezdte a Nádasdy család bemutatását. A kastély megálmodói Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona, akiknek házassága mély szerelmi házasság volt. Bár csak 5 évig tarthatott, mivel betegség révén Ilona asszony korán meghalt. A négy megszületett gyermekből csak 3 érte meg a felnőtt kort. A fél árván maradt kicsi gyerekeket a férj az anyósa segítségével nevelte fel. Nádasdy Ferenc ezt a kastélyt úgy építette fel (1873-1876) és úgy rendezte be, mintha a párja Ilona élne (pl. a kétszemélyes ágy, külön női szoba, és Ilona asszony fénykép utáni festményei stb.) és olyannak, ahogy közösen megtervezték a nádasdladányi életüket.
A német megszálláskor a kastély tulajdonosa családostul kénytelen volt elhagyni az országot.
1945 után hiába jöttek vissza, hogy az életüket tovább folytassák, a kastély állapota (széthordták az indoságokat ill. eltüzelték pl. bútorokat, a könyvekből sokat stb.) erre nem volt alkalmas. Igy újra elhagyták a Magyar földet majd a leszármazottak szétszóródtak a világban. Nyugdíjas korában Nádasdy Borbála írónő (84 éves ma) visszatért hazánkba és Veszprémben telepedett le. Könyveiből, elbeszéléseiből az ősi család történetei elevenednek meg.
A nagyszerű tárlat vezetés után lehetőség volt kisfilmeken további részleteket megtudni és a kastély látogatás befejezéseként elfogyasztani egy kiváló minőségű kávét a korhűen berendezett kávézóban.
A kastélyt elhagyva belecsöppentünk egy szüreti felvonulásba.
Következő állomásunk Öskü, az Árpád kori (eredetileg körtemplom) templom, ami jelenleg kápolna és csak egy évben két alkalommal használják a közel 2000 fős lélekszámú községben.
Ez a két alkalom:
– jun.24. Keresztelő Szent János napján, mert ő a templom ill. kápolna védőszentje
– augusztus 20.
Telefonos egyeztetéssel sikerült megtekinteni a helyi vezető segítségével belülről is a kápolnát. Mivel többször romos állapotba került, ma nem teljesen tükrözi a valószínűsíthető eredeti formáját, sem kívül sem belül. A templom kutatása iránt nincs számottevő érdeklődés – tudtuk meg a helyi vezetőtől és kizárólag az alapállapotot próbálják megőrizni, pénz hiányában.
A kápolna akusztikája ma is kiváló (sikerült megzengetnünk az ősi himnuszunkkal), majd köszönettel elbúcsúztunk, és keresztül gyalogoltunk Öskü-n majd busszal naplemente előtt kicsivel visszaérkeztünk a szállás helyünkre.
A mai napot is gazdag élményekkel zártuk.
Október 22. Csór -Székesfehérvár -Bodajk
Október 22-én vasárnap reggel mentünk Bodajkra a Mária kegyhelyre misére. A Segítő Szűz Mária templomot Ferenc pápa idén szeptemberben Bazilika minor rangra emelte.
Egy nagyon szimpatikus fiatal atya Mórocz Tamás kanonok úr fogadott minket szó szerint mert a mise előtt odaköszönt a híveihez.
A mise végén a gyerekeket kérte , hogy ha van 5 percük maradjanak és felmehetnek a karzatra ahol ő fog orgonálni. Ekkor már belopta magát a szívembe. A Kálváriára az esős idő miatt sajnos nem tudtunk felmenni. Majd bepótoljuk.
Mise után megnéztük a szépen felújított Hochburg-Lamberg kastélyban a Vadászati kiállítást ami nagyon színvonalas, igényes gyűjtemény. Rengeteg trófeát és kitömött állatot láttunk a világ minden tájáról. Parkban játszótérrel és pavilonokban bemutatott hazai állatokkal.
Délután visszamentünk a templomba mert a Fehérvári Kórház Szent György kórusa adott koncertet. Tamás atya odajött hozzánk és emlékezett, hogy délelőtt a misén is ott voltunk. Elmondtuk, hogy Esztergomból jöttünk ekkor felcsillant a szeme mert ő ide járt a Frankába és a Papneveldét is itt végezte.
Nagyon felemelő koncertben volt részünk, Tamás atya is orgonált.
Október 23. Csór – Székesfehérvár – Várpalota – Esztergom
Október 23-án Várpalotára mentünk ahol a Trianon múzeumot néztük meg. Itt olyan magyar érzelmű történelem tanárnőt kaptunk idegenvezetőnek aki szívvel lélekkel a múzeumért és a diákjaiért él és dolgozik.
Számomra nagyon megrázó volt a a lövészárok rész rendkívül hangos bombázások zajával. Vetítések térképek tették színessé a múzeumot ahol több órát eltöltöttünk.
Majd a felújított Thury várat néztük meg. Akinek kedve volt korhű ruhába bújva nézhette végig a kiállítást. Mátyás és Beatrix életébe is bepillantást kaphattunk. Itt is voltak kiállítva trófeák, vadászfegyverek. Pipákból volt egy egész teremre való. Az alsó szinten bányászati kiállítást nézhettünk meg.
S négy nap után csodás élményekkel gazdagodva térhettünk haza.
Köszönet mindenkinek aki ezt lehetővé tette.
Lejegyezték:
Első két napot: Vince Gabriella, Schönek Tamás
Második két napot: Holop Orsi, Haraszty Zsuzsanna,