Péliföldszentkereszt

 Nincs kategorizálva   Péliföldszentkereszt bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 082024
 

2024.03.03. Túra – Péliföldszentkereszt

Túratársainknak az előző napi esős idő, a korai indulás illetve más elfoglaltság elvette a kedvét, így ketten mentünk túrázni.
Az eredeti tervhez képest a változást a túra programban, az Élet adta.

Esztergomból, még a reggeli hűvös, párában indultunk. Tát Tokod felőli végéről kezdtük a gyalog túránkat. Eleinte a mű úton majd kb. 1 km után a Mária út jelzésre térve s szöllős kerteken keresztül 4-5 km megtéve, eljutottunk Mogyorósbányára. Onnan már a kék jelzésen folytattunk az utat Péliföldszentkeresztre. (kb.4,5 km) Az út fel s le vitt. A napocska hét ágra sütött. Messziről már látszott a Szalézi rend dombon magasodó temploma. (A kereszt úton haladva is el lehet jutni a Rendhez).
A Rend egy tó parton fekvő, nagy és kis állatokat gondozó területet is magába foglaló élő helyen rendezte be az életét. Megfigyeltem, hogy a redházban nagy volt a mozgás. Az emberek, érdeklődők, párban, családostul ki be jártak a régi búcsújáró helyen, ahol a 13. századi templom műemlék. (A rácsos, üveges ajtón keresztül lehetett benézni a templomba).

A bőséges ebéd után (amelyet kulturált körülmények között, asztal mellett költöttünk el) a Bajót felett magasodó Öreg-kő, kb. 400 m magas csúcsa felé vettük az irányt. Péliföldszentkeresztet a redház feletti úton hagytuk el. Először végig haladtunk a feltámadt Jézust különböző személyekkel ábrázoló stációin. Jó eső érzés ez a ritka esett, hogy a keresztre feszített Jézus helyett a feltámadt (ez a lényeg) Jézus van a középpontban. Mentünk, mendegéltünk tovább mígnem elértünk a Szent-kúthoz, s ízes forrásából felfrissültünk. Ezután a kék jelzés elvezetet bennünket az Öreg-kő lábához. (Kb. 3,5 km). Innen voltak olyan túrázók, akik kötélen jutottak fel kb. 220 m-es útvonalon a hegy tetejére . Mi a hagyományosabb lépcsős feljutás mellett döntöttünk, mivel nem készültünk hegymászó felszereléssel.🙂

A rendkívül meredek felkapaszkodás közepette két elég nagy kiterjedesű barlangot is meglátogattunk. Fentről a hegycsúcsról a Bazilikáig el lehetett látni, de a Duna vize is megcsillant a távolban. A fel és lejutás a csúszós, sáros leveles lépcsők miatt elég veszélyes volt. Bár kb. az út 2/3-át a biztonságot adó vaskorlát mellett lehetett megtenni. Csodálkozva tapasztaltuk milyen sok turistát vonzott ez a hely.

Ezután egy 2,5 km-es erdős, enyhe lejtős szakasz vitt bennünket Bajót felé. Bajóton egy régi templom mellett elhaladva kijutottunk a Nyergesre vezető főútra. Mivel a busz csak 45 perc múlva indult Nyerges felé, ezért a vasárnapi álmát alvó Bajóton a kb.4 km-t legyalogoltuk a bicikli úton. Közben egy régi Zoltekes munkatárs rám köszöntött. Kicsit el is beszélgettünk, hogy mi van a többiekkel. Így kijutva Nyegesen a 10 útra, éppen lekéstük a Esztergomba menő buszt. Nem estünk kétségbe, már úgy is megszomjaztunk, megéheztünk, így a várakozási időt a közeli vendéglátó helyen, jó hangulatban töltöttük el.

Hálás vagyok a Teremtőnek, hogy kissé átírta az eredeti programot, mert pont így volt jó.
Az idő is nagyon kegyes volt hozzánk, szép tájakat keresztesztünk az induló tavaszban, és sok kellemes turistával találkoztunk. A búcsújáró hely a természet adta barátságos környezetben feküdt, érdemes volt felkeresni. Köszönthettünk ott kerecseny solymokat és hollókat is.
A kb.17 km-es, közepesen nehéz terepviszonyok melett megtett út után minden szempontból feltöltődve jó érzésekkel és jól eső fáradtsággal tértünk haza.

Köszönet, hogy végig járhattuk ezt az utat.

 Posted by at 06:52

Budai hegyek túra

 Nincs kategorizálva   Budai hegyek túra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
márc 042024
 

Február végére egy budapesti, budai hegyek túrát terveztünk.

Esztergomból induló vonaton gyülekeztünk, Kertváros, Leányvár, Piliscsaba, Aquincum, BP. Nyugati-ra összegyűlt a csapat. Villamossal és busszal  elértünk a Fogaskerekűhöz. Mindnyájunknak újdonság volt a kanyargó, hegymászó villamos, ami felvitt bennünket a Gyermekvasútig. A nosztalgia járatra vettünk jegyet, de szerencsére a csühögő gőzmozdony indulás előtti előkészületeit is végignézhettük. Vizet vett, a vonatot rendezte, a gyerek vasutasok lelkes és egyben szigorú tüsténkedése mellett.
Elindultunk felfelé, majd leszálltunk a Szép Juhászné megállónál.  Meglátogattuk Budaszentlőrincen a Pálos főkolostor romjait, ahol Mariann itt csatlakozott hozzánk. Énekeltünk, gyertyát gyújtottunk, majd irányt vettünk az Erzsébet kilátó irányába. Megmásztuk a János hegyet, a kilátó teraszán épp jól esett a hátizsákból előkapart ebéd.
Lefele indultunk és gyönyörködtünk a szépen felújított kiránduló erdőben, a Normafánál időztünk egy kicsit, majd leértünk az Anna rétre. Megnéztük mindkét kápolnát, közben a késő délután is utolért bennünket. Jól esett egy forraltbor míg az induló buszra vártunk.
Kellemes idő és sok régi-új benyomás szép nappá tette szombatunkat.
 

Kassai Kálmán

Magyar Turista Egyesület
Esztergomi Osztályának Egyesülete

 Posted by at 14:36

Atilla napi zászlóavatás

 Nincs kategorizálva   Atilla napi zászlóavatás bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jan 212024
 

Kedves Barátaim!

Gabival és Antival vasárnap egy Atilla napi ünnepségen és zászlóavatón vettünk részt. Felemelő érzés volt, hogy a rendkívül kellemetlen időjárás
ellenére sok ember adta tiszteletét a Szabír, Szkíta, Hun és Magyar elődünk névnapi köszöntésére.
Szavak helyett beszéljenek a képek.

Üdvözlettel,

Kassai Kálmán

 Posted by at 19:42

Mérleg napi túra 2024

 Nincs kategorizálva   Mérleg napi túra 2024 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jan 102024
 

Hagyományaink szerint 2024-ben is megtartottuk a január elsejei MÉRLEG NAPI TÚRÁT.

Gabival és Andreával közösen úgy határoztunk, hogy a Hármas-sziklát és a vaskapui MAGYAROK NAGYASSZONYA szobrot látogatjuk meg. Jelentősen befolyásolta döntésünket a felázott talaj.
A hármas szikla a korabeli leírások szerint a középkori Esztergom keleti kapuja volt. Szakrálisan is mindenképp egy magasrendű hely, a spirituálisan ébredő emberek első találkozó helye. Emlékeim szerint magánkezdeményezésből több mint negyven éve állítottak ide egy robusztus kettős keresztet. A hármas szikla és a kereszt energiája alkalmat adott nekünk is arra, hogy egy kicsit elcsöndesedjünk és számot vessünk az elmúlt esztendőnkkel. Nem mulasztottuk el, hogy egy kicsit megzengessük a teret is. Egy idő után tovább indultunk a Vaskapu felé.
Öröm volt látni, hogy sok kirándulóval, gyerekes családdal találkoztunk. Égi Édesanyánkhoz érve hozzákészültünk, hogy Andreát is beavatjuk 1-2 szertartásunkba. Gyönyörű naplemente látványa és Nagyasszonyunk kisugárzása enyhítette a csípős szél hatását.
Megköszöntük BOLDOGASSZONYUNK 2023-as segítségét. Kértük, hogy vegye oltalmába kis csapatunkat és egyesületünk tevékenységeit a 2024. évben is.
A csatolt képek sokkal többet mondanak, ezért be is fejezem mondandómat.


A szokásos köszönéssel búcsúztunk. Jövőre Veletek Ugyanitt.

Békés, Boldog, Áldott Új Esztendőt kívánunk mindenkinek!

Gabi, Andi, Kálmán

 Posted by at 21:51

Sasfészek évforduló

 Nincs kategorizálva   Sasfészek évforduló bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
nov 062023
 

Meghívást kaptunk a dorogi turista barátainktól a 90. évfordulós ünnepségre.
1933-ban a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya, az erdészet, Esztergom város és a tagság összefogásával egy elhanyagolt vadászházból a Fekete-hegyen egy TURISTA MENEDÉKHÁZAT hozott létre. Esztergomi Egyesületnek akkor már jelentős létszámú DOROGI tagja volt. Dorogiak szíve csücske volt ez a hely, a létrehozás kétkezi munkájában is nekik volt döntő szerepük, majd a gondozást is javarészt ők végezték. 1938-ban az egyesület vezetősége ezt egy írásos megállapodásban, az akkor már JÓSZERENCSÉT ASZTALTÁRSASÁG néven részben önálló dorogi csapat gondjaira bízta a házat.
A második világháborúban elszenvedett károk helyrehozását már a dorogiak vezényelték és a DOROGI SZÉNBÁNYÁK segítségét is megszerezték.
1948 után a ház kalandos sorsa egy külön krónikát töltene be, ezért csak a jóról beszéljünk.
A közelmúltban az állami tulajdonú ház kezelőjének a Pilis-Parkerdő Zrt. közreműködésével komoly felújításon és korszerűsítésen esett át.
Szerencsére a jó gazda DOROGI TURISTÁK továbbra is működtethetik, most már a Dorogi Atlétikai Club természetjárás szakosztály égisze alatt.

Nem feledkeztek meg a jeles születésnapról és arról sem hogy a bábáskodás-kori testvérekkel kellene ezt megünnepelni.
Az MTE Esztergomi Osztálya jóleső érzéssel vette a meghívást.
Arra gondolt, hogy ha 1921-ben még a dorogiakkal közösen állítottak a Vaskapu hegyen egy Magyarok Nagyasszonya szobrot, akkor a közös időkre emlékezve a SASFÉSZEKBEN is helye lehet egy kicsinyített szobormásolatnak.
Kassai Kálmán, elnök, a megemlékezésen ezt a kis szobrot jókívánságok mellett átadta Gálicz Gábornak.
Mint minden Ősi Magyar ünnep lakomával végződik a formaságok után nekiláttunk a SZARVASPÖRKÖLT gyomorba temetésének. Volt hozzá tüzes víz, jófajta vinkó , a gyengébbeknek sör.
Előkerültek a régi fényképek, valaha volt emlékek. Jól éreztük magunkat, köszönjük a vendéglátást!
Úgy búcsúztunk hogy a 100. születésnapon veletek ugyanitt!

Üdvözlettel,

Kassai Kálmán

Magyar Turista Egyesület
Esztergomi Osztályának Egyesülete

Sasfeszek-90-10

kép 1 / 7

 Posted by at 21:02

Bodajk és Várpalota

 Nincs kategorizálva   Bodajk és Várpalota bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
okt 282023
 

2023. október 20. Csór -Székesfehérvár – Fehérvárcsurgó

Négynapos túránkat hajnalban indítottuk, így átszállás nélkül jutottunk el Csórra a nagyszerű, parkos, „Fiastyúk Udvarház„-ba. Gyorsan elfoglaltuk a „lakosztályainkat”. Miután pótoltuk a folyadékot, amit útközben nem ittunk meg, indultunk Székesfehérvár szívébe. Ugyanis lehetőség nyilt megtekinteni a nemrég megnyilt Munkácsy Mihály festőnk kiállítását a Szent István király múzeum Rendház épületében.
A kiállítás anyaga Pákh Imre műgyűjtőtől származik, aki a legnagyobb magán kézben lévő kollekcióval rendelkezik a világon.
Sok olyan képet (70 festményt) és tanulmány rajzot (50 grafikát) láthattunk, amik kevésbé ismertek, de remek jók. Közben Munkácsy életének egyes állomásait is szépen végig követhettük a mellékelt leírások és a kiállított festmények, grafikák segítségével.
A kulturális élményt követve, delet ütött a gyomrunk, így egy szép parkban ülve elfogyasztottuk a hazulról hozott szendvicseinket. (Sajnálatunkra, nem találtunk, a rengeteg jobbnál jobb cukrászda és pizzeriákon kívül olyan egyszerűbb főtt étkeket, leveseket, főzeléket kínáló egységet).
Utunk következő állomása a közelben fekvő Károlyi kastély volt Fehérvárcsurgón, ahol szakszerű tárlatvezetéssel bejártuk a kastélyt és a több mint 8 km-es parkjában a tavát körbe jártuk. Az ősz utolsó meleg szellője és néhány ott élő madár éneke mellett élveztük az őszre hajló táj színes kavalkádját, a lenyűgözően festői parkot az erdős részlettel.
Miután ezt kiélveztük került sor egy egyszerű leves és második elfogyasztására a helyszíni vendéglátó egységben, ahol már javában zajlott az asztalok díszítése a másnapi esküvőre.
Az ifjú házasulandok gyakran választják fotóikhoz a kastély helyszínét.
A naplemente már a szállasunkra vezető úton ért bennünket.
Az este beálltával örömmel nyugtáztuk az első tartalmas napunkat.

Október 21. Csór -Székesfehérvár -Nádasdladány- Öskü- Csór

A bőséges, változatos, finom reggeli után a Nádasdy kastélyt kerestük fel.
Még kastély nyitás előtt sikerült a parkot bejárni.
Az idegen vezetőnk az „Ősök, famennyezetes termében” kezdte a Nádasdy család bemutatását. A kastély megálmodói Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona, akiknek házassága mély szerelmi házasság volt. Bár csak 5 évig tarthatott, mivel betegség révén Ilona asszony korán meghalt. A négy megszületett gyermekből csak 3 érte meg a felnőtt kort. A fél árván maradt kicsi gyerekeket a férj az anyósa segítségével nevelte fel. Nádasdy Ferenc ezt a kastélyt úgy építette fel (1873-1876) és úgy rendezte be, mintha a párja Ilona élne (pl. a kétszemélyes ágy, külön női szoba, és Ilona asszony fénykép utáni festményei stb.) és olyannak, ahogy közösen megtervezték a nádasdladányi életüket.
A német megszálláskor a kastély tulajdonosa családostul kénytelen volt elhagyni az országot.
1945 után hiába jöttek vissza, hogy az életüket tovább folytassák, a kastély állapota (széthordták az indoságokat ill. eltüzelték pl. bútorokat, a könyvekből sokat stb.) erre nem volt alkalmas. Igy újra elhagyták a Magyar földet majd a leszármazottak szétszóródtak a világban. Nyugdíjas korában Nádasdy Borbála írónő (84 éves ma) visszatért hazánkba és Veszprémben telepedett le. Könyveiből, elbeszéléseiből az ősi család történetei elevenednek meg.
A nagyszerű tárlat vezetés után lehetőség volt kisfilmeken további részleteket megtudni és a kastély látogatás befejezéseként elfogyasztani egy kiváló minőségű kávét a korhűen berendezett kávézóban.
A kastélyt elhagyva belecsöppentünk egy szüreti felvonulásba.
Következő állomásunk Öskü, az Árpád kori (eredetileg körtemplom) templom, ami jelenleg kápolna és csak egy évben két alkalommal használják a közel 2000 fős lélekszámú községben.
Ez a két alkalom:
– jun.24. Keresztelő Szent János napján, mert ő a templom ill. kápolna védőszentje
– augusztus 20.
Telefonos egyeztetéssel sikerült megtekinteni a helyi vezető segítségével belülről is a kápolnát. Mivel többször romos állapotba került, ma nem teljesen tükrözi a valószínűsíthető eredeti formáját, sem kívül sem belül. A templom kutatása iránt nincs számottevő érdeklődés – tudtuk meg a helyi vezetőtől és kizárólag az alapállapotot próbálják megőrizni, pénz hiányában.
A kápolna akusztikája ma is kiváló (sikerült megzengetnünk az ősi himnuszunkkal), majd köszönettel elbúcsúztunk, és keresztül gyalogoltunk Öskü-n majd busszal naplemente előtt kicsivel visszaérkeztünk a szállás helyünkre.
A mai napot is gazdag élményekkel zártuk.

Október 22. Csór -Székesfehérvár -Bodajk

Október 22-én vasárnap reggel mentünk Bodajkra a Mária kegyhelyre misére. A Segítő Szűz Mária templomot Ferenc pápa idén szeptemberben Bazilika minor rangra emelte.
Egy nagyon szimpatikus fiatal atya Mórocz Tamás kanonok úr fogadott minket szó szerint mert a mise előtt odaköszönt a híveihez.
A mise végén a gyerekeket kérte , hogy ha van 5 percük maradjanak és felmehetnek a karzatra ahol ő fog orgonálni. Ekkor már belopta magát a szívembe. A Kálváriára az esős idő miatt sajnos nem tudtunk felmenni. Majd bepótoljuk.

Mise után megnéztük a szépen felújított Hochburg-Lamberg kastélyban a Vadászati kiállítást ami nagyon színvonalas, igényes gyűjtemény. Rengeteg trófeát és kitömött állatot láttunk a világ minden tájáról. Parkban játszótérrel és pavilonokban bemutatott hazai állatokkal.

Délután visszamentünk a templomba mert a Fehérvári Kórház Szent György kórusa adott koncertet. Tamás atya odajött hozzánk és emlékezett, hogy délelőtt a misén is ott voltunk. Elmondtuk, hogy Esztergomból jöttünk ekkor felcsillant a szeme mert ő ide járt a Frankába és a Papneveldét is itt végezte.
Nagyon felemelő koncertben volt részünk, Tamás atya is orgonált.

Október 23. Csór – Székesfehérvár – Várpalota – Esztergom

Október 23-án Várpalotára mentünk ahol a Trianon múzeumot néztük meg. Itt olyan magyar érzelmű történelem tanárnőt kaptunk idegenvezetőnek aki szívvel lélekkel a múzeumért és a diákjaiért él és dolgozik.
Számomra nagyon megrázó volt a a lövészárok rész rendkívül hangos bombázások zajával. Vetítések térképek tették színessé a múzeumot ahol több órát eltöltöttünk.
Majd a felújított Thury várat néztük meg. Akinek kedve volt korhű ruhába bújva nézhette végig a kiállítást. Mátyás és Beatrix életébe is bepillantást kaphattunk. Itt is voltak kiállítva trófeák, vadászfegyverek. Pipákból volt egy egész teremre való. Az alsó szinten bányászati kiállítást nézhettünk meg.
S négy nap után csodás élményekkel gazdagodva térhettünk haza.
Köszönet mindenkinek aki ezt lehetővé tette.

Lejegyezték:
Első két napot: Vince Gabriella, Schönek Tamás
Második két napot: Holop Orsi, Haraszty Zsuzsanna,

 

Negynapos-tura-10

kép 1 / 12

 Posted by at 21:14

Szent Mihály-hegyi túra

 Nincs kategorizálva   Szent Mihály-hegyi túra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
szept 302023
 

Időpont: 2023.szeptember 29.

Visegrád Nagymarosi révnél leszálltunk az Esztergom felőli járatról. A korai órának betudhatóan a komp kongott az ürességtől. Persze, nem így visszafelé délután 17 órakkor, de erről majd később).
Utunkat jó féle, házi pálinkával indítottuk el. A sárga négyzeten elérkeztünk a „szép kilátás vendégházhoz” majd a sárga sáv jelzésen haladtunk viszonylag meredeken felfelé, amíg a Remete barlang jelzéshez nem értünk. Itt eldöntöttük, hogy először felkeressük a régen nem látott Remete barlangokat, majd utunkat a 484 m magas Szent Mihály hegyen folytatjuk.
A Remete barlangig az út elég keskeny, nehezen járható volt. Ennek ellenére több fiatal kirándulóval, sőt egy általános iskolai osztállyal is találkoztunk.
Útközben kilátó pontokon élvezhettük a Duna kanyari látképet. A tágas Remete barlangban megebédeltünk és kissé megpihentünk, mert tudtuk, hogy viszonylag meredek, köves szakasz következik fel a csúcsig. 13 óra körül feljutottunk a Mihály Lili pihenő kőpadig, majd a köves csúcsra. Itt közös szert tartottunk. Megemlékeztünk Mihály Arkangyal, angyali seregek vezéréről.
Gondoltam megköszöntjük Borz László túra társunk eddigi Szent Mihály hegyi túravezetését.
Eldöntöttük, hogy idén kihagyjuk a kilátót és helyette időben visszatérve a sárga sáv jelzésen estebéddel zárjuk a túrát.
Fél négy után el is értük a hajókikötőt.
A sült keszeget, csapolt sörrel öblítettük le.
Az öt órási teli komppal visszatértünk Visegrádra, majd busszal Esztergomba.
Jól eső fáradtsággal és megelégedéssel nyugtáztuk, hogy képesek vagyunk ilyen túrák megtételére ma is. Magunkban hálát adtunk, hogy egészségesen hazaérkeztünk. Jövőre ismét megtesszük ezt a túrát!

Lejegyezte: Vince Gabriella

 Posted by at 16:48

Eötvös emléknap 175

 Nincs kategorizálva   Eötvös emléknap 175 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 042023
 

2023. július 29-én ünnepeltük Báró Eötvös Lóránd 175. születésnapját, ezért Zsuzsával és Évivel felutaztunk Dobogókőre. Ott elsétáltunk a Zsivány-sziklákhoz, ahol délben kezdődött a meghirdetett ünnepség.
Két, mindenre kiterjedően alapos szakmai előadást hallgattunk meg:
– Kis Domonkos Dániel az Országos Széchenyi könyvtár tudományos kutatója: Báró Eötvös Lóránd a turista 
– Schönviszky László az MTE tiszteletbeli elnöke, műszaki tanácsos: Báró Eötvös Lóránd a geofizikus 

Jelen volt kiváló szinkronszínészünk Pap János is, akitől csodálatos hangján meghallgattunk egy verset.
Ajándékba kitűzőt és emléklapot kaptunk. Az előadások után lelepleztük Eötvös jégcsákányát amit a Dolomitokban használt.
Személyesen találkozhattunk Juhász Árpáddal is ami számomra nagyon nagy élmény volt.

Az ünnepség után elsétáltunk a Rezső-kilátóhoz.
Fantasztikus napot töltöttünk el, szép élményekkel gazdagodtunk.

Nagyon köszönöm Zsuzsának és Évinek akik a vidámságukkal még szebbé tették ezt a napot!

Köszönettel: Kovácsné Holop Orsolya

 Posted by at 17:31

Merész vonalvezetésű, gyönyörű kilátású Spartacus-ösvény túra

 Nincs kategorizálva   Merész vonalvezetésű, gyönyörű kilátású Spartacus-ösvény túra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
júl 162023
 

Spartacus-ösvény túra

2023.07.16

A túrára újonnan érkező jelentkezőkkel megismerkedtünk szombat este a Márta panzióban.
Pontosítottuk a másnapi indulást.
Verőfényes kora reggeli időpontban startoltunk. A Visegrád-lepencei megállónál szemrevételeztük a meleg vizes forrás felfogására ismét kialakított 3-4 személyt befogadó medencét. Éppen egy házaspár hagyta el a helyet. Csak jó tapasztalataik voltak a víz jótékony hatásáról.
Sajnos a fűrész telepen nem engedték az áthaladást így a főúton kellett ezt a részt megkerülnünk. Utána a zöld jelzésen (amin az első szakaszban rendkívül kevés Turista járhatott, mert alig volt kitaposva) haladtunk felfelé a Spartacus-ösvény elágazásáig.
Csöndben mentünk végig a Jenő kunyhóig. Útközben a szép kilátásoknál megálltunk és gyönyörködtünk. Délre már az ebédhez terítettünk asztalt. Ebéd után egy rövid szunyokát engedélyeztünk magunknak az árnyas, szellős padokon a kunyhó mellett.
Újult erővel tovább haladva elértük az Apátkúti völgyet és egyre több turistával találkoztunk. Egyik társunk (Kati) botanikus lévén rámutatott néhány növényre meghatározva azt. Másik két tarsunk (Éva és Edit) a gombák szakértői lévén néhány ehető, nem ehető gombát fedezett fel az út alatt. Egyébként az út kétharmadában élénk beszélgetést folytattunk a múltunkról, történelmünkről, hagyományainkról, könyvekről, citera zenéről, néptáncról, egészséges étkezésről stb.
Mikor leértünk az Apátkúti vadászházhoz csodálkozva tapasztaltuk, hogy üzemel mind vendéglátó hely. A próba üzemeltető nem más volt, mint a Vaskapu hegyi turistaház üzemeltetője, Gábor. Mindjárt ki is próbáltuk a helyett.
Szurdokon keresztül haladva elértük a pisztrángos tavat. Visegrád városhoz érve kiszorultunk a műút szélére.
Eljutva a komp kikötőig egy hosszabb pillantást vethettünk a fellegvárra és már jött is a buszunk.
Megérkezve Esztergomba búcsút vettünk egymástól és megbeszéltük, hogy további kirándulásokon fogunk találkozni.
Köszönjük a TEREMTŐnek és EGY-MÁS-nak a jól sikerült túrát.

Lejegyezték: Vince Gabriella és Schönek Tamás

 

 Posted by at 20:47