jún 032013
 

Május 26-án vasárnap Kemence faluból indultunk börzsönyi túránkra.

A falut és az üdülősort elhagyva a Feketevölgy Panzió előtti parkolóban hagytuk autóinkat és innen kezdtük meg gyalogos utunkat a K jelzésen.

Kemence faluból induló kisvasút is idáig közlekedik. A K jelzés a Feketevölgy Panzió mellett halad el, helyén eredetileg a 20 fős Bányász turistaház működött. A ház és a telke az 1970-es évek közepén a Vilati Vállalathoz került, amely itt nagyszabású üdülőt épített dolgozói számára. Az 1990-es évek végén új tulajdonosa lett az épületnek, és az épületet átalakították, korszerűsítették.

A K jelzésen a Panziót elhagyva a Fekete-völgyön át haladtunk a kisvasút egykori pályája mellett. Az 1999. évi nyári felhőszakadás teljesen megváltoztatta a Fekete-völgy képét. A patak több szakaszon új medret vájt ki magának, a kisvasútpálya gyakorlatilag megsemmisült. A hidak, hídpillérek nagy részét elvitte vagy teljesen megrongálta a víz. Több helyen a levegőben lógó vagy a patakba zuhant vágányszakaszok szomorú látványt nyújtanak. Utunk során átkeltünk a Fekete-patakon, a Drinó-patakon, a Szecskő-, és a Kuruc-patakon. Majd megérkeztünk a Hamuházhoz. A kis épület három patak, a Szecskő, a Kuruc és a Fekete-patak egyesülésénél, pompás hegyi rét szélén áll. A korabeli üveggyártáshoz nélkülözhetetlen hamuzsír előállításához, az elégetett fák hamujára volt szükség, ezeket gyűjtötték össze a hamuházakban. A Kemence környéki hamuzsírfőzés központja itt volt a fekete-völgyi Hamuháznál.

A kedves faépület alatt a kisvasútbarátok megtisztították a hajdani rakodóhely apró sínpárjait. Korábban itt volt a halyagosi és a kuruc-pataki pályák elágazása.

A K jelzésen felkapaszkodtunk egy kereszteződésbe, ahol a K jelzésen Nagybörzsönybe jutnánk, de mi a P+-on folytattuk utunkat. Majd egy kis pihenő után egy régi, elhanyagolt vadászháznál a P háromszög jelzésen felkanyarodtunk a Bánya-tető bércére. Majd jobbra szikladarabok, falmaradványok közötti gerincösvényen a Vár-bérce, a Salgóvár sziklatornya alá érkeztünk. Innen felmásztunk a kilátást nyújtó csúcsra. A 13. században emelt Salgóvár építtetője ismeretlen. Az első írásos emlék 1372-ből való, ekkor már királyi vár, de a XIV. század végén már Lévai Cseh család birtokolja. Hamarosan már Salgói Miklós a vár ura, de tőle hamis pénz verése miatt a várait elkobozták, ezt a várat le is rombolták és többé már nem épült fel.

A vártól a P sáv jelzésen a Kövirózsás, majd a Holló-kő csúcsára kapaszkodtunk fel.

A hegység egyik legszebb pontjára érkeztünk. Innen remekül meg lehet figyelni a hegységet létrehozó egykori vulkán szerkezetét.

A cikk a képek alatt folytatódik…

A vulkáni tevékenység mintegy 14-15 millió évvel ezelőtt zajlott. A kitörések után a magmakamrák kiürültek, ennek következtében az ősvulkáni központ beszakadt, így több kilométer átmérőjű kaldera alakult ki. A Holló-kő szikláiról szépen látszanak a hegység legmagasabb csúcsai, Miklós-tető, Magosfa, Csóványos, Nagy-Hideg-hegy. Jól megcsodálhattuk a „főgerincből” leereszkedő, alacsonyabb mellékgerinceket és a köztük lévő mély szurdokvölgyeket. A Holló-kőről nyíló tájkép a Magas-Börzsöny érintetlenségének, „zártságának” köszönhető.

Utunk tovább a P-on a vadregényes Jancsi-hegyre vezetett, majd tovább egy pihenésre csábító vadvirágos rétre érkeztünk. Innen még jól láthattuk a Miklós-tető – Magosfa – Csóványos főgerincszakaszt.

Végül a P-ról a P négyzeten érkeztünk vissza a Feketevölgy Panzióhoz 12 kilométerrel a lábunkban és egy élménydús börzsönyi túra emlékével.

Sorry, the comment form is closed at this time.