Ezt a túrát a Nagyszüleim emlékére ajánlom (Vince Gabriella)

 zarándoklat   Ezt a túrát a Nagyszüleim emlékére ajánlom (Vince Gabriella) bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 242020
 

A vesztegzár feloldását követően elmentünk túrázni. Az éves túraprogramunknak megfelelően Márianosztrára látogattunk el. A túrázástól elszokott tagjainknak jól eset ez a fesztelen, könnyű túra.

Lelkes csapatunk lendületesen, élvezve a találkozás örömét haladt végig az úton. Észrevettünk minden nővényt (Mária tövis) állatot (kígyót, siklót) madarat (fecskék, sirály stb.). A viharosnak mondható szélben, de napsütéses időben jutottunk el a Pálos Rend törzshelyére.

Mint tudjuk: Nagy Lajos király (1342-1382) 1352-ben kolostort és templomot építtetett a Pálos Rend számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl.

1786. február 7-én II. József császár – számos más szerzetesrenddel egyetemben- a Pálos Rendet is feloszlatta. Ezután évtizedekig üresen állt.

1989. augusztus 1-től A Pálos Rend visszatért Márianosztrára: és visszakapta a templomot, amit 1993-ban az esztergomi főegyházmegyétől a váci egyházmegyéhez csatoltak. Az egykori kolostorépület azonban továbbra is az állam kezében maradt és börtönként üzemel a mai napig is.

Az alábbi képekkel szeretnénk kedvet csinálni a túrázáshoz Túratársainknak.

Gyertek és élvezzük a szabad mozgás örömét a természet ölén!


Üdvözlettel: Vince Gabriella

Karantén kirándulás/élménybeszámoló Haraszti Zsuzsa II.

 Nincs kategorizálva   Karantén kirándulás/élménybeszámoló Haraszti Zsuzsa II. bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 212020
 

Szerencsénkre a kijárási tilalom alatt nekünk adódik a ház körül elég mozgási lehetőség.
A borsót Gergő unokánk szórta a földbe még március elején, a paradicsompalánta saját nevelésű. A krumpli ültetést a talajelőkészítéssel együtt Marci unokánk végezte. Van akácunk, bodzánk, csipkénk. Nagy örömükre már érik a cseresznye és mutatkoznak a kis almák is. A fűszer és gyógynövények is szedhetők már. Zsálya, kakukkfű, menta, tárkony, lestyán, citromfű, rozmaring, utifű, szurokfű és a fenyő friss hajtása (mézben eltéve). Már csak az “ÉGI ÁLDÁS” hiányzik. Sajnos eddig Esztergomot kikerülték az esőfelhők.
Remélem lesz azért lehetőség veletek egy kis kirándulásra is!


Üdvözlettel: Zsuzsa

Napfelkelte Zamárd-hegy

 Nincs kategorizálva   Napfelkelte Zamárd-hegy bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 192020
 

Kedves Túratársak !

Ébredezünk! Ébredésünk általában reggel történik. Reggel ébred a Teremtő erő is. Eleink a napfelkeltét már a mezőn köszöntötték. Levették kalapjukat szembe álltak a nappal és köszöntötték a Teremtőt, Istenünket.
Megpróbáltam utánozni Őket az ébredésben. A Zamárd-hegyen a Duna fölötti csúcson vártam a napfelkeltét.
Eszembe jutott egy ősi fohász. Engedjétek meg, hogy megosszam veletek.

“Látom sugaraid, és szeretném felérni,
Látom tündöklésed,és tudom,hogy tündöklésed, és fényed mindenek felett való,
Tudom, hogy tündöklésedben testesül a teremtő
Tudom, hogy szüntelen szülöd önmagad, és örökké járod utadat
Fényed az Ég fényessége, kérlek fényeddel öleld körül lelkemet,
Engedd, hogy megpihenjek kebleden, élvezhessem fenséges tudásod, fenséges erőd,
Hogy én is folytathassam utazásom.”

Egyébként a képek gyenge illusztrációk. Kívánom, hogy a valóságban éljétek át hasomlóan azokat a pillanatokat.
A napfelkelte után a vízfakadásokat szeretném felkeresni. A fény, mellett a víz az élet nélkülözhetetlen alapja.


Üdvözlettel: Kassai Kálmán

Karantén kirándulás/élménybeszámoló Kassai Kálmán

 Nincs kategorizálva   Karantén kirándulás/élménybeszámoló Kassai Kálmán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 162020
 

Fölszaladtam Nagyasszonyunkhoz. Rendet raktam a szobor körül,füvet nyírtam,virágot vittem, mécsest gyújtottam (Égi tűznek földi mását), énekeltem, imádkoztam, áldást kértem csapatunkra.
Nagy örömömre Holop Sanyiék is betoppantak egy csokorral, meg folyamatosan jöttek látogatók, és köszönték, hogy az ESZTERGOMI TURISTÁK gondoskodnak Égi Édesanyánkról.
No, hát ennyi mára. Vigyázzatok Magatokra! MARADJATOK OTTHON !(… is egy-egy kis kirándulás között.)

Kassai Kálmán


Karantén kirándulás/élménybeszámoló Vincze Gabriella

 Nincs kategorizálva   Karantén kirándulás/élménybeszámoló Vincze Gabriella bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 172020
 

Elsőként a kert adta örömökbe vetettem magamat. Egy két jó könyv is került a kezembe, így amikor elfáradtam, olvastam. Bár, azért nem bírtam minden nap csak otthon lenni. Így felkerestem a a Duna partot és a környéket. Olyan gyönyörű ilyenkor tavasszal Esztergom, s nemcsak ez a környék. Lásd a mellékelt képeket.


Üdvözlettel: Vince Gabriella

Karantén kirándulás/élménybeszámoló Huzella Gábor

 Nincs kategorizálva   Karantén kirándulás/élménybeszámoló Huzella Gábor bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 142020
 

Nellékelek néhány Dunához kapcsolódó képet Szentendréről (kerékpáros hidak a Dera-patak felett) és az itteni (hódok által is látogatott) partokról.

Ezekből látszik, hogy nemigen tudok otthon maradni.


Üdvözlettel: Huzella Gábor

Karantén kirándulás/élménybeszámoló Haraszti Zsuzsa

 Nincs kategorizálva   Karantén kirándulás/élménybeszámoló Haraszti Zsuzsa bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Már 252020
 

Gyümölcsoltó Boldogasszony napján
Szeretettel gondolok mindnyájatokra.
E jeles napon családommal ellátogattunk a Csurgó kútnál lévő “Angyali Üdvözlet” emlékoszlophoz. Imával és énekkel köszöntöttük Boldogasszony Anyánkat.
Isten áldását és védelmét kértük a Kismamákra, akik a jövő reménységeit hordozzák a szívük alatt.

Üdvözlettel: Zsuzsa és családja

A képoszlopot 2016. május 16-án szentelte fel Dr. Székely János püspök atya.
Az Angyali üdvözlet kép Szakmáry Piroska alkotása
A faoszlopot Erdős Péter templomgondnok készítette.
Az elmúlt században minden vándor imádkozott a csurgókúti Madonnánál.
Ezt a hagyományt elevenítették fel a Szent Anna templom hívei.

Fényképek 2016-ból:

Dömös – Vadálló kövek – Prédikálószék túra

 Nincs kategorizálva   Dömös – Vadálló kövek – Prédikálószék túra bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Már 082020
 

Március 8 án indultunk el 10 fős kis csoportunkkal Dömösre, megtekinteni a sokak által kedvelt Prédikálószék kilátót, melyről nemcsak a Dunakanyar, hanem Magyarország szinte legszebb panorámája nyílik. A Prédikáloszék a Visegradi hegységben bújik meg, mely a hegység legmagasabb pontja. Az elnevezés valószínűleg onnan ered, hogy a hegy sziklás csúcsa egy szószékre emlékeztet. A Királykúti utcából indultunk, ott rátaláltunk a piros, sárga, zöld turista jelzésekre. Örömmel vettük észre, hogy a Szentfa kápolnánál lévő forrásból ismét víz csordogál.
A tisztáson pihenő és tűzrakóhely, itt kényelmesen elfogyasztottuk a magunkkal hozott elemózsiánkat, rövid pihenő keretében.
A kilátóhoz vezető útvonalak végigjárása, már önmagában hatalmas élmény, hiszen pazar a panoráma, és különleges élményt nyújtanak az érdekes természeti képződmények például a Vadálló kövek.
A Prédikálószékre több útvonal is rendelkezésünkre állt, de mi a Dömös Szentfa-kápolna – Vadállókövek érintésével szerettünk volna haladni.
A Vadállókövekre való feljutás volt túránk legnehezebb része, de megérte a fáradságot, mert egészen bámulatos kilátásban volt részünk. Onnan már kényelmesebb tempóban haladhattunk tovább, ez a sétaút kedvezőbb volt. A Prédikálószék kilátót 2016 évben adták át a túrázóknak a fából készült létesítményt, ahonnan megnyílik előttünk a Dunakanyar panorámája. 639 méter magasból megcsodálhatjuk Börzsönyt, Naszájt, akár a Mátra hegyvonulatait is. A kilátó mellett padok, asztalok, tűzrakóhely található. A csúcstól lefelé haladva, a Szőke forrás völgyeben gyönyörködhettünk. A csodás kilátás kárpótolt a nehezebben járható szakaszok, és az 550 méter szintkülönbségért.


Készítette: Fábián Piros

Holdvilág árok

 Nincs kategorizálva   Holdvilág árok bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Már 012020
 

A Pilis máig az egyik legszakrálisabb helyként számon tartott vidék Magyarországon, lépten-nyomon a múlt, a magyar őstörténet és a vallás színhelyei tárulnak a látogató elé.
Régen készültem megtapasztalni a titkokkal övezett, különösen vonzó, vadregényes Pilisi tájat.
Pomáztól északnyugatra, mintegy 6 kilométer távolságra a Pilisi Tájvédelmi Körzet délkeleti csücskében emelkedik a Nagy Csikóvár, ennek déli lejtőjén húzódik meg a Holdvilág-árok. A kőmeder, a Holdvilág-árok természeti képződmény. Felső részén egykor víz folyt, a patak most keresztül folyik Pomázon, azon a településen, amelyet az írásos emlékek Etczelburgnak, Attila városának említenek. Pomáz határában a “Születő fény háza” emlékmű hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán. A későbbi korok megtörtént eseményei is megelevenednek, 1213-ban II. Endre feleségét, Gertrúdot meggyilkolták a lázadó urak, s holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostort építettek a Holdvilág-árok bejáratánál.
Ősi kultuszhely a Holdvilág-árok. Az emlékezet a kereszténység előtti, ősi, magyar hitvilág kultikus helyeként tartja számon ezt a helyet. Egyes feltételezések szerint itt temették el Árpád fejedelmet. Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található: “Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból a Pozsony alatt szerzett sebesülése következtében. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.” E forrás alapján indult el Sashegyi Sándor (1900-1958) régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját is. Az elmélet bizonyítására már többször végeztek régészeti feltárásokat. Az 1939-es év folyamán a Holdvilág-árokban egy hatalmas faragott sziklafalat tártak fel, és előkerült egy kehelytartó sírszobornak a töredéke, szarvas- és lócsontok, valamint egy 65 év körüli asszonynak a csontváza, közelében méregpohárral, a napraforgó szirmaihoz hasonlító perzsa kristálykehellyel. Az értékes leletek a háború alatt eltűntek a Nemzeti Múzeumból. 1960-ban újabb ásatások indultak, akkor középkori leleteket és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori település állt. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád a fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is, háromszög alakú bejárattal. Ennek a végében valóban sírhelyhez hasonlítható terem van kialakítva, a bejárattól számítva mintegy 5-6 méter mélységben, innen kürtő nyílik a felszínre. Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem sírkamrája. Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom, vas, és szenes kőmaradványokat találtak. Előkerültek II.-III. századi római kori cserepek, és egy nem Bécsben készült, XV. századi mesterjegyes grafitos redukált fazék. A sziklafalban látható két bemélyedés, amolyan szobortartó -féle üregek mibenlétére pontosan még nem derült fény fülkeként funkcionálhatott, a szakirodalom kaptárfülkeként határozza meg leginkább, datálásuk pedig a XI. és a XV. század közé tehető.
Sashegyi egyik feltételezése szerint, a pálos szerzetesek a Holdvilág-árokbéli barlangokban töltötték a legenda szerinti három esztendőt, mielőtt onnan kijőve Özséb, volt esztergomi kanonok megalapította a máig egyetlen magyar férfi szerzetesrendet. Ebben az esetben is joggal merül fel a pálos lelkiség, és a magyar ősvallás kapcsolata.

Szinte tavaszias hőmérsékleten indultunk el, bár lógott az eső lába, de hála a Teremtőnek, bennünket elkerült az eső. Heten vállalkoztunk a Pilis ősi temetkezési, kultikus helyének a végigjárására.

Kiskovácsi felől indultunk el. A többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet fel Lajos forrásig. Utunk során ittunk a Domini-forrásból. Előzőleg volt eső a területen, így helyenként sáros, csúszós szakaszok váltakoztak. Ezért közvetlenül nem ereszkedtünk le a Meteor-létrán, hanem felette mentünk el. Megérkezve Lajos forráshoz meglepetten tapasztaltam, hogy sorban állás van az élő forrás vízért. Ezen a helyen elköltöttük szerény ebédünket. Majd a lankásabb oldalon, néha sárban tapicskolva, legyalogoltunk a pomázi busz és HÉV állomásra. Az előzőekben megtervezett időben, felfrissülve és boldogan értünk busszal Dobogókőre. Itt egy pillantást vetettünk a mesés, de kissé fátyolba burkolódzó tájra, a Dunára, a Pilisi hegyekre. Tovább már gyorsan eljutottunk a végállomásunkra, Esztergomba.
Megegyeztünk abban, hogy nyáron érdemes újra felkeresni ezt a helyet, ezért addig is Mindenkinek kívánok sok sok boldog percet és egészséget!

Készítette: Vince Gabriella