etalon

Somszedés 2019

 Nincs kategorizálva   Somszedés 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Sze 012019
 

A szeptember 1-re tervezett “SOMSZEDÉST” már pénteken elkezdtük, mert többeknek ez az időpont volt csak alkalmas. Szentlélekre buszoztunk és elsőnek a Boldogasszony forrást látogattuk meg. Felfrissülve a víztől a Boldogasszony tető meglátogatása volt az úticél, mivel a túratársak közül még sokan nem jártak itt. Miután énekkel megadtuk tiszteletünket Nagyasszonyunknak, visszaindultunk a korai buszhoz. Közben a Pálos kolostor romjainál is megálltunk egy rövid imára.

Vasárnap is Szentlélekről folytattuk a somkeresést. Sajnos nem találtunk sem ezt, sem gombát. Kitartó volt a meleg, ezért igyekeztünk az árnyas utakat megkeresni. Barátkút után a Lajtoskert felé vettük az irányt, hogy megkeressük a híres “DELEJES” helyet.
Egy faragott követ találtunk csak, meg néhány faoszlopot. Ezután a “Haraszti birtokra” látogattunk, ahol megkóstoltuk az újonnan épített mini kemencében készült lángost.
Remélem Somot majd jövőre tudunk szedni.


1Úton Zarándoklat az édesapákért

 zarándoklat   1Úton Zarándoklat az édesapákért bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 242019
 

Augusztus 24-én az 1Úton zarándoknapot az Édesapákért ajánlottuk fel.

Ez egy egész országra kiterjedő zarándoklat,mely sok helyen átnyúlik a határon túlra is. Helyi közösségek kisebb szakaszokat járnak be, imádkozva, énekelve, szentmisével zárva a napot. Mi Tokodon csatlakoztunk a reggeli órákban Dorogról elindult csapathoz. Kis pihenőjük után rövid imára betértünk a templomba, majd elindultunk Péliföldszentkereszt felé. Odaérve felfrissültünk a forrásnál, majd szentmisén vettünk részt, melyet Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök mutatott be az édesapákért.


Nimród zarándoklat

 zarándoklat   Nimród zarándoklat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 242019
 

Egyesületünk már korábban is feladatának tekintette tagjai szakrális fejlődésének elősegítését. Augusztus hónap kiemelkedő volt ezen a téren. Kezdődött a MOGY meglátogatásával, Nagyboldogasszony körúttal, Böjte Csaba Szentendre-Visegrád zarándoklatával, majd a Mária -Út, Egy-úton zarándoklatával, végül a Nimród csillagkép földi vetülete helyeinek felkeresésével. Szeptemberben következik a Szent-Mihály túra, majd okt. 08-án a Vaskapu-hegyen a Magyarok nagyasszonya szobornál lévő megemlékezés. Mindenki hite, meggyőződése szerint töltekezhet saját választása szerint. Ezek az események meghívásosak, nem tartoznak az egyesület nyílt túrái közé. A Nimród zarándoklat mindezek között a legkeményebb kétnapos komoly, fizikai és lelki próbát jelenti. Az idén nyolcan vágtunk neki. A mellékelt Nimród-Pilis térkép szerint jártuk be a Pilis szakrális pontjait. Ezek a magas rendű helyek az emberi test egy-egy csokrához (csakrájához) tartoznak. Tisztítani, tölteni lehet a csokrokat az adott helyen. Össznemzeti értéket az jelenti, hogy az egyes pontokon meghívjuk Nimród Atyánkat, kérjük, hogy ébredjen és a magyarságot indítsa újból a feladata felé. A térképen nincs kiemelve a csillagkép tetőcsillaga, amelyik a zárópont. A zarándoklat csúcsa, csúcspontja. Mindannyian kellemes fáradtsággal és kitartással gazdagítottuk testünket, lelkünket, nemzettudatunkat. Úgy váltunk el egymástól, hogy jövőre veletek ugyanitt.

Isten áldásával Kassai Kálmán

1 Úton zarándoklat Böjte atyával

 Mária ünnep, zarándoklat   1 Úton zarándoklat Böjte atyával bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 172019
 

Bűnbánati zarándoklat Böjte Csabával a természet ellen elkövetett bűnökért

Augusztus 17-én a Szentendrei skanzenben gyülekeztünk a Szent Anna kápolna előtt.
Csaba testvér indulás előtti szavai:
Becsüljük meg az asztalunkon lévő ételt.
Tanuljunk az őseinktől szerénységet, mértékletességet.
A keresztény ember természetszeretete.
Tiszteljük ami körülvesz bennünket, mert mindez Isten ajándéka
(ajánlat: Ferenc pápa Laudato si enciklikája)
Ezután Csaba testvér vezetésével elindultunk Szentlászló felé. Bizony volt részünk napsütésben, majd árnyasabb, de meredek útban is.
Délre azért szerencsésen fel is értünk, és egy kis pihenő következett, szíves vendéglátással.
Csaba testvér itt is szóval tartotta zarándoktársait:
Szent Ferenc a természetvédelem védőszentje. ( Naphimnusz)
Halljuk meg a környezetünk ki nem mondott kéréseit is, segítsünk ahol tudunk.
Elmesélte azt is, hogy miért jött zöld habitusban.
Ezután Szabó Tamás (Mária Út Egyesület elnöke) kedves szavaival indultunk utunk második szakaszára. Az Apátkúti völgy már kellemesebb utat jelentett a hűs patakjával. Jól esett a Kaán-forrás friss vize is.
Csaba testvér ismét szólt egy pár szót hozzánk:
Ferenc pápa szavait idézte. Legyen akkora szívünk, hogy mindenki beleférjen.
Mária, mikor megtudta, hogy gyermeke születik, nem sopánkodott a nehéz körülmények miatt, hanem Magnifikátot énekelt, “Magasztalja lelkem az Urat…”
Ezután elmondtunk egy tized Rózsafüzért, majd elindultunk a Szent János templomba, Visegrádra, ahol a záró szentmisén vettünk részt.

Köszönet a Teremtönknek a szép napért, Csaba testvérért és a zarándoktársakért.


Nagyboldogasszony 2019. augusztus

 Nincs kategorizálva   Nagyboldogasszony 2019. augusztus bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
aug 152019
 

Hagyományos Nagyboldogasszonyi zarándoklatunkat szép időben,jó kedvvel kezdtük.
Két autóval mentünk fel Pilisszentlélekre.
A Boldogasszony forrásoknál kezdtünk. Egy kis kéz és arcfürdő után ittunk is belőlük, majd énekeltünk.
Testi lelki tisztulás után indultunk a Boldogasszony-tető felé.
A gyerekek diktálták az iramot. Jó érzéssel érkeztünk fel a tetőre.
Megéheztünk, megszomjaztunk. Elvégeztük a test kielégítését. Hozzáfogtunk a Lélek táplálásához is. Szent időben, szent helyen harmonikus környezet jó érzéssel töltött el bennünket. Sajnos fizikai síkon kopik a hely. Úgy tűnik kevés jó-szándékú tisztító kéz jár mostanában erre.
Indultunk tovább ,útba ejtettük az Álmos forrást. Legutóbbi ittlétünk óta itt is romlást kellett tapasztalnunk. Elhatároztuk,hogy szervezünk egy munkanapot ide, hogy erőnkhöz mérten rendbe hozzuk.
Hagyományos állomásunk az Erdei Boldog Asszony helye szintén jó szándékú kezek után sóhajtozik.
A Pálos kolostorromok viszont kedvesen a déli harangszóval várt bennünket. Megpihentünk, indultunk Esztergomba, a Vaskapu hegyre Nagyasszonyunkhoz. Hagyományok szerint itt zártuk a zarándoklatot. Megköszöntök Égi Édesanyánknak hogy egész napi áldását tapasztalhattuk. Azzal a reménnyel búcsúztunk, hogy sok feladat vár ránk, jövő augusztusig.

Isten áldásával
Üdv. Kassai Kálmán


Guckler Károly kilátó

 Nincs kategorizálva   Guckler Károly kilátó bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Júl 212019
 

Kilátásban gazdag , változatos gyalogtúrában volt részünk július 21-én vasárnap . Útvonal : Esztergom vasútállomás -Solymár -Gercse – Guckler ösvény- Hármashatárhegy Guckler kilátó –
Bécsi út /Vörösvári út.
Virágos nyeregben jóízüen ebédeltünk, hozott elemózsiából. Tábla jelezte az óriás vadkörtefa meglétét, amit Csukás István vackornak említett műveiben, Ő maga gyakran időzött a Virágos réten a vadkörtefa árnyékában. A Budai hegység az egyik legjellegzetesebb hegycsoport. Innen rálátni szinte az egész városra. Viszonylag kényelmes tempóban jártuk végig, jól jelzett turista útvonalakon a terepet.

Guckler Károly Budapest főerdésze, erdőmestere volt a 19.sz végétől, nevét az ösvény és a 495 m magas kilátó őrzi.

Miért lehetünk büszkék Guckler Károlyra?
(A fénykép a http://budapestcity.org engedélyével került a honlapunkra.)

Gucklerre nagy hatással volt az Országos Erdészeti Egyesület 1885. évi közgyűlése, ahol Havas Sándor nyugalmazott államtitkár, a Fővárosi Erdészeti Bizottság elnöke éles szavakkal bírálta azokat az intézkedéseket, melyek már az erdők fennmaradását is veszélyeztették: „Néhány évre rá, hogy a főváros megalakulása végbe ment, és az új hatóság a közigazgatás és közgazdaság minden ágainak rendezéséhez látott, gondjai alá vette az erdészetet is, mely addig Buda főváros kezelése alatt állott.

A főváros tanácsa sajnálattal vette észre, hogy az addig folyamatban volt gazdálkodás mellett a főváros erdőségei évről-évre pusztulnak, és hogy a kihasználás azon módja, mely az annak idején foganatba vett üzemterv szerint meg volt állapítva, tovább nem folytatható anélkül, hogy néhány évtized múlva a még itt-ott meglévő és erdőnek nevezhető állatok a hegyekről el ne tűnjenek, és ezek helyein eltörpült cserjék és kietlen kopárok ne támadjanak.”

A szakember borúlátása teljesen jogosnak tűnt, hiszen már egy tíz évvel korábbi felmérés szerint is a „kopárok területe” megközelítette a 400 katasztrális holdat, és ez évről évre nagyobb lett. A legszembetűnőbb a Hármashatár-hegy fáinak pusztulása volt. Bár „Paulovics László polgármester korában, és az ő intézkedése folytán lett a pozsonyi, a kecske- és hárshegy egyes lejtőin kapa után tölgymakk elvetve, de ennek nyoma csak igen kevés helyen maradt meg, legnagyobb része elpusztult, a felügyelő személyzet hanyagsága és némely magánosok erőszakoskodása folytán, kik a fű közt fölsarjadzott csemetéket birkáikkal legeltették le.”
Guckler Károly érdemei vitathatatlanok a Hármashatár-hegy kopárjainak fásításában: bécsi mintára – kevésbé kényes – fekete fenyveseket telepített oda. 1914-ben versenyerdősítés során 5342 katasztrális holdon ültettek erdőket a főváros területén.

Köszönet Haraszti Zsuzsánaka gondosan megtervezett, és kivitelezett vezetésért, valamint a két segítőnek, Péternek, és Barninak.

Apátkút

 Nincs kategorizálva   Apátkút bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 162019
 

Úgy látszik a nagy meleg elriasztotta társainkat a túrázástól, mert csak hárman indultunk Szentlászlóra. Már a buszom megegyeztünk, hogy kímélve magunkat, az eredeti tervtől eltérve, inkább a hűvös Apátkúti völgyön jövünk haza.
Szentlászlón mindig szívesen látott vendégek vagyunk a Rayman házaspár, Kati és Tamás házában. Frissítővel, kávéval, finom süteményekkel vártak minket. Jól esett a beszélgetés a ház előtti mocsári tölgyek alatt. Azért megnéztük Tamás gyűjteményét is. Jó, hogy vannak ilyen emberek, akik összegyűjtik és megbecsülik a múlt emlékeit. Már dél is elmúlt mikor útnak indultunk. Igen tűzött a nap, ezért igyekeztünk az árnyas fák alá a patakvölgybe. Piros “sasszeme” talált gombát is. Lassú tempóban, beszélgetve leértünk a Kaán forráshoz*. Itt felfrissülve nekivágtunk a már nem olyan kellemes útnak. (Nagy forgalom, napsütés, betonút.) Szerencsére a busz indulásáig még volt időnk fagyizásra is.


Kaán Károly 1867-ben született. Akadémikus volt. Neve fémjelzi a hazai erdőgazdálkodás újraszervezését és az Alföld fásítási programját.
Nagy érdeme volt, hogy amikor a gyalázatos Trianoni békediktátummal elrabolták az ország erdeinek 84 %-át, akkor Ő volt az, aki az országot megmentette a faínségtől.
Esztergomban utcát, a Visegrádi hegységben forrást, a Budai hegységben kilátót, a Szentgyögy-hegyen kulcsos turistaházat neveztek el róla. Emlékét őrzi a Kaán emlékverseny is.
A Budapest XII. kerületi Szilágy Erzsébet fasor 10. szám alatt emléktáblát is elhelyeztek emlékére.
Tiszteletét őrzi a róla elnevezett emlékérem évente kerül átadásra azoknak, akik sokat tesznek a hazai erdőgazdaságért.
A mai modern természevédelmi szemlélet alapjait teremtette meg az országban. Munkásságának köszönhető, a természetvédelmi törvény, és hogy a kármegelőző állami kisajátításokkal olyan területeket védett meg, ahol különleges növényvilág és ma is védett területek vannak.
72 éves korában halt meg, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Legyünk büszkék rá!

Magas Tátra 2019

 Nincs kategorizálva   Magas Tátra 2019 bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
jún 052019
 

Túrázzunk a Magas-Tátrába!

Egy mikrobusznyi túrázó elindult június 1-én reggel Esztergomból meghódítani az Ótátrafüredi hegyvidéket és a Magas Tátra bérceit.
Célunk: Egenhoffer Terézre és a Téry Ödönre emlékezni a Téry Ödön nevét ma is őrző, egyedülálló menedékházban, az Öt-tó katlanában , a Magas-Tátrában. Valamint a magunkkal vitt megemlékező kép elhelyezése a menedékházban.
Útvonalunk: Kistompa – Zolyom – Besztercebánya – Donovaly – Farkasd – Rózsahegy – Ótátrafüred.
Odafelé útközben megnéztünk egy mesebeli falucskát, amely a liptói hegyek közt a Felvidék leglátványosabb hagyományos építkezésű faluja Vlkolínec (Farkasd).

Útvonal a tátrában


A menedékház megközelítését, ahol 3 éjszakát töltöttünk, Ótátrafüredről indítottuk (1000m-re a tengerszint felett). Tarajkára az érdekesség kedvéért sajátos siklóvonattal jutottunk fel, onnan már a Zamkovszky-menedékházig kényelmes, jól kiépített gyalogúton mentünk.(Utunkat vízesések szegélyezték és énekes madarak követték.) Tovább pedig a köves, helyenként havas, meredek úton érkeztünk meg a Téry-menedékházhoz. A turista forgalom az út teljes szakaszán jelentős volt.
Ez a helyszín nem csak a Poprádi-medencére, de a Magas-Tátra csúcsaira is kitűnő kilátást biztosít.
A 2015 méterre való feljutás komoly kihívást jelentett mindegyikünk számára. (13 évestől a 72 évesig bezárólag). A kedvező időjárás, a segítőkész közösség mindenkit felsegített a célig. A menedékház a csodás, varázslatos környezete miatt, az egyszerű puritánsága mellett, kellemes helyünkké vált. Amit a benne dolgozó személyzet príma főztje és a gyors, kedves kiszolgálás még tovább emelt. A reggeli frissítő mosakodást a jeges tengerszemből kifolyó kristálytiszta vízből vettük. A nap tiszta sugarai melegen simogatták és barnították arcunkat. A napot a menedékház környékét bebarangolva, kedves párokkal, emberekkel beszélgetve töltöttük. Megfelelő pontokon a hely tisztítása után SZERt ültünk, énekeltünk. A három nap és éjszaka hamar elillant. Az utolsó napon elhelyeztük a hozott képet a falon, Téry Ödön mellé. Ebben a menedékház személyzete szívesen segédkezett. A hazautunk a hátizsákjaink súlycsökkenésével arányosan könnyebb volt. Hála a Teremtőnek épségben leért mindegyikünk.

A visszaúton, visszaültünk az autónkba Ótátrafüreden, és a 20 percre fekvő Késmárkot (Thököly várát) látogattuk meg. A vár és a benne zajló élet valamint a városka különleges fagyi kínálata érdekes egyveleget nyújtott.



Este 20 óra körül érkeztünk a kiindulópontba, Esztergomba. Tapasztalatokkal, átélt élményekkel gazdagodva zártuk a túránkat június 5.-én.

Téry Ödön 1917. szeptember 11-én, 62 éves korában hunyt el Budapesten. Dr. Téry Ödön orvos, a korabeli szervezett magyar turistaság egyik vezéregyénisége, elismert hegymászó, több szervezet mellett a Magyar Turista Egyesület létrehozója, a Turisták Lapja alapító szerkesztője, számos turistaalkotás elkészítője.
A Téry-menedékház a legmagasabban fekvő (2015m), egész évben nyitva tartó menedékház a Magas-Tátrában.A menedékházat 1899 augusztusában nyitották meg a nyilvánosság előtt. A tátrai turisztika neves úttörője, dr. Téry Ödön már 1889-ben azt javasolta a Magyarországi Kárpátegyesületnek (MKE), hogy építsenek egy menedékházat itt.

Egenhoffer Teréz ((1855-1945) a századforduló egyik legjelentősebb hegymászónője. 1896-1910 között túrázott, télen-nyáron. Hegymászó témájú cikkei a Turisták Lapjában (1896-1936), az MKE Évkönyvében (1905-11), a Turistaság és Alpinizmus jelentek meg. A Téry-menedékháznak öt évig volt gondnoka. 1902-1906). A Millenium évében a Gerlachfalvi-csúcs Ferenc József-csúcsra való átnevezésének kezdeményezője volt, majd saját költségén diorit emléktáblát állíttatott a Gerlachfalvi-csúcson. Neve az Egenhoffer-csúcs és Egenhoffer-rés tátrai helynevekben maradt meg.
1896-ban, a millennium évében, Egenhoffer Teréz hegymászónő kezdeményezésre egy emléktáblát helyeztek el a 2655 méter magas Gerlachfalvi-csúcson, amely a történelmi Magyarország legmagasabb pontja volt. A 80 x 60 x 8 centiméteres, közel 150 kg súlyú, diorit emléktáblán a következő felirat volt olvasható:



„A MAGYAR NEMZET / HONALAPITÁSÁNAK / EZREDIK / ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE / ELSŐ FERENCZ JÓZSEF / BÖLCS URALKODÁSA 48 ÉVÉBEN / 1896 /
IME A LEGMAGASABB OLTÁR / EZREDÉVES HAZÁNKBAN / UJ EZERESZTENDŐT KÉR AZ / EGEKTÖL IMÁNK.
Állítatta: Egenhoffer Teréz budapesti tag / Magyarországi Kárpát Egyesület.”

Egenhoffer Teréz emlékezetére minden évben részt veszünk a “Teréz-Túrán”.

Készítette: Vince Gabriella

Kőpite

 Nincs kategorizálva   Kőpite bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
máj 192019
 

Többszöri halasztás után május 19-én végre elindultunk a vonattal (BZMOT) Dunaalmás felé. A korai indulás ellenére népes társaság gyűlt össze. Dunaalmáson Joó Fei is beért minket, így 17-en vágtunk neki a túrának. Először a temetőben Lilla sírját kerestük fel. Rövid ismertető után, szinte kórusban mondtuk a mindenki által ismert, Csokonai Vitéz Mihály által írt verset:
Földiekkel játszó
Égi tünemény…
Egy kutyust sétáltató úr útbaigazítása alapján rátaláltunk a zöld sáv jelzésre is. Az ifjúság nagy lendülettel szaladt előre, az örökifjak tempósan követték őket. Néhol megálltunk fényképezni és nézelődni. Lassan azonban fellegek kúsztak fölénk és csendesen cseperegni kezdett az eső. Szerencsére a Kőpite tetején tágas esőbeálló várt minket, (soha jobb helyen és időben) ahol elkölthettük az ebédünket. Az eső egyre jobban nekikeseredett, még szerencse, hogy védett helyen voltunk. Hála a technikának, -mobilinternet- láttuk, hogy hamarosan eláll az eső. Kicsit bóklásztunk a Kőpite tetején. Főként az ifjúság rohangált, (hogy bírják?), majd lefelé indultunk. A Nap is ránk mosolygott. Az emlékműnél egy kis tavaszköszöntő éneklés, versmondás következett. Végül sikerült a buszt is elérnünk, mely hétvégén errefelé csak kétóránként közlekedik.

Húsvéti határkerülés

 Nincs kategorizálva   Húsvéti határkerülés bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ápr 222019
 

2019 április 22-én öten vállalkoztunk locsolkodás helyett a túrázásra. A Galagonyás út elején lévő kereszttől indultunk. A szokott útvonalon az Ispita hegy mögött mentünk Diósvölgy, Lajtoskert felé. Szíves vendéglátásban volt részünk a “Viszolai pincénél”. Megnéztük a példás rendben tartott birtokot is. Ezután Barátkút volt a következő állomás, ahonnan az Ugró úton a Maróti gerincre mentünk. Azt hittük erre a madár se jár, aztán találkoztunk magányos hölggyel, kisgyermekes családdal és egy nagyobb csoporttal is. Üdvözlés és pár szó beszélgetés után folytattuk utunkat. A nagy kihívás ezen az úton a gerincről levezető meredek lejtő. Végül sikeresen leereszkedtünk a Hideglelős kereszthez. Innen a kissé vad szélben gyors pillantást vetettünk az előttünk elterülő csodás tájra. A Hideglelős forrás sajnos elég elhanyagolt állapotban van. Vizét régebben levezették a Duna partjára. Vajon iható-e?
Én, mint puhány ( a lejtő igen megviselte a lábujjaimat ) Búbánatból hazabuszoztam. A többiek is lassan fogyatkoztak a hazavezető úton.



Húsvéti határkerülés hagyománya

Jézus Krisztus feltámadását ünnepelve Húsvétkor a nép megkerülte a falu határát. Rögzítették a nevezetes pontokat és áldást kértek az emberekre és a termésre.
“Óvjon minket tűztől, víztől, jégesőtől, a barmokat pedig a dögvésztől.
A lakosságnak adjon erőt a mutatkozó termés betakarítására!”